Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
ROMSICS IGNÁC A Duna melléki ellenforradalom
dülésre 61 gondolva — a felszólalók figyelmeztették az Intéző Bizottság hadügyi felelősét, „hogy a megye hemzseg az ellenforradalmi mozgalmaktól." 62 Szury Kálmán, Kalocsa kormányzótanácsi megbízottja június 7-én politikai nyomozókat kért a megyei Intéző Bizottságtól, mert az ellenforradalmi hangulatot és szervezkedést a dunavecsei és a kalocsai járásban igen erősnek ítélte. 63 Iványi Sándor jelentette május végén, hogy „Kiskunmajsa és környéke közismerten ellenforradalmár". 64 Ugyanebben az időben a Vörös Hadseregbe belépett hivatásos tisztek által szervezett ellenforradalmi összeesküvést lepleztek le Jánoshalmán. 65 Május közepén Kiskunhalason 66 és Nádudvaron 67 , május 19-én Kalocsán 68 és Szegedalsó-központon volt kisebb-nagyobb jelentőségű ellenforradalmi zendülés, megmozdulás. 69 Ugyanezekben a hetekben a Dunántúlon helyi jellegű zendülések valóságos sorozata zajlott le. 70 Egészében véve az országos és vidéki sajtó május 15. és június 15. között kb. kétszer annyi ellenforradalmi cselekménnyel foglalkozott, mint a megelőző két hónapban. 71 Mindezek alapján a Duna melléki ellenforradalom közvetett, távolabbi okának Magyarország meg nem szállt területeinek június eleji osztály-erőviszonyait tartjuk, amelyek az agrárvidékeken, tehát a Duna—Tisza közén és a Dunántúl nagyobb részén különösen kedvezőtlenül alakultak. Kedvezőtlenül, mert a birtokos parasztság különböző, elsősorban középső és felső — számban is számottevő — rétegeinek a Tanácsköztársasággal szembeni ellenállása fokozódott, legaktívabb elemeinek, a tényleges és tartalékos katonatiszteknek, a volt közigazgatási és rendőrségi apparátus embereinek az izgatása március—áprilishoz képest több és nagyobb eredményt mutatott fel. Velük szemben — egy-két megye (pl. : Somogy, Győr, Komárom) kivételével — az agrár es kisipari munkásság nem képviselt olyan erőt, amely akcióik lefékezésére elegendő lett volna, sőt kisebb, elsősorban a falusi agrárproletariátus közül kikerülő részük helyenként az ellenforradalom uszályába került, s még néhány mezőváros ellátatlanjai is szembekerültek vezetőikkel. 01 U. o. 605. f. TAGYOB. 11/29. 53—54. és 140. old. és PmL. TAGYOB. Kunszeritmiklósi j. főszb. jelentése. 6. old. 62 PmL. PPSKk Vm. Munkástanácsa Intéző Bizottságának jkv-e. 1919. máj. 10. 1. old. 63 Uo. Kormányzótanácsi biztos ir. 8/Kalocsai j.) sz. n. 64 B-KmL. Kiskunfélegyháza. Kormányzótanácsi biztos ir. 58. old. 65 PIA. 609. f. 13/1919 — 133. ő. e. 66 B-KmL Kiskunhalasi Intéző Bizottság jkv-e. 1919. máj. 23. 76. és 79. old., valamint uo. 1919. máj. 25. 59. old.; vö. PIA. 609. f. 13/129. 6. e. 67 PIA. 609. f. 8/85. ő. e. 1—8. old. 08 Uo. 8/179. 6. e. 1—4. old. és uo. 642. f. 1919—IV—964. 6. e. 4. old. 69 Uo. 609. f. 13/1919 — 133. ő. e. 70 L. NAGY, 1961.131— 145. old. 71 A Magyar Tanácsköztársaság sajtójának repertóriuma, összeáll, dr. Kálmán Lászlóné .Bp. 1968, Kézirat gyanánt. 489 p. 161—168. old.
