Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

BÁNKI HORVÁTH MIHÁLYNÉ Kiskunfélegyháza közművelődése a dualizmus idején

könyvtárak telepítése a falvakba, városokba. Kiskunfélegyházán a téli ,,népies" előadásokon a Földművelésügyi Minisztérium ajándékaként ismeretterjesztést szolgáló füzeteket és könyveket osztottak. 1900-ban kiosztottak 100 könyvet és 507 füzetet, 1901-ben 200 könyvet és 500 füzetet. A könyvek a „Magyar gazda kincsesháza" sorozatba tartoztak, a füzetek pedig ismertetők voltak a gazdasági cseléd- és munkáspénztárról. 1906-ban a város elhatározta, hogy a múzeumot új helyre költözteti. Itt két külön termet szántak a könyvek elhelyezésére és olvasószoba megnyitására. Miletz János 500 kötetes értékes hagyatéka azonban, mely a könyvtár alapját képezte volna, még 1908-ban is szekrények tetején porosodott. Ilyen elhelyezés mellett a kölcsönzéseket sem szorgalmazták, de az állomány öszszetétele is inkább tudományos könyvtárnak felelt meg. A szakszervezetek és munkáskörök könyvtárainak ellensúlyozására népkönyvtárak felállítását a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium is egyre inkább sürgette. Mind a Földművelésügyi Minisztérium mind a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium által összeállított népkönyvtári kollekciók kevés igazán értékes irodalmat tartalmaztak. Szabó Ervin, a kor kiemelkedő könyvtár-és művelődéspolitikusa a pécsi szabadoktatási kongresszuson tartott előadásában a népkönyvtárakról szólva mondta: ,, . . . ezek a könyvtárak eleinte azzal a bevallott tendenciával létesültek, hogy a tudásnak és a műveltségnek félelmetes különbségeit a vagyonos osztályok és a proletárság között áthidalják, be nem vallott, de összeállításuk elveiből igen sokszor kétségbevonhatatlanul kitűnő feladatuk ellenben az, hogy az ún. hazafias, erkölcsös, vallásos irodalommal nem tudásukat, hanem erkölcsüket hozzák közelebb a vagyonos osztályokéhoz, vagyis a lázadás szellemét öljék ki belőle." Miközben bírálta a népkönyvtári összeállításokat, irányelveket is adott, milyen legyen, milyennek kellene lennie a népkönyvtárnak: „A nép könyvtárainak nem lehet más céljuk, minthogy a nép szükségleteit művelődós és szórakozás iránt szolgálják. Vagyis a tudomány köréből azt kell nyújtaniok, ami a munkásság gazdasági, társadalmi és politikai törekvéseivel és harcaival közvetlen vagy közvetett vonatkozásban van, azok eredetét, történetét megvilágítja, elméleti alapjukat szélesíti és tudományos perspektívát nyit a jövőre. Szóval mindazt, ami az egészségesebb, teljesebb tisztább, tudatosabb, egyszóval: emberiesebb létért való törekvéshez fegyvereket szolgáltat. A szórakoztató irodalom, a szépirodalom és művészeti irodalom köréből pedig nyújtaniok kell azt, amit a tömegek tényleg élvezettel olvasnak."

116 116 Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye. 1900—1918. Bp. 1959. 88—89. p.