Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

BÁNKI HORVÁTH MIHÁLYNÉ Kiskunfélegyháza közművelődése a dualizmus idején

által fizetett állami egyenes adó 1 %-a ötödrészének."

114 Ezenkívül az iskolai mulasztási pénzek és tandíjak egy részét szintén a könyvtár fejlesztésére fordíthatták. Intézkedett a határozat az állománygyarapítás tartalmi oldaláról is, amennyiben megszabta, hogy a községi számadásba felvett könyvek csak a népkönyvtárak alapítására és terjesztésére alakult központi bizottság által engedélyezett könyvek és folyóiratok lehettek. A gyarapítást ajándékozás útján is engedélyezték előírva, hogy a tanfelügyelő és a járási szolgabírák éber figyelemmel kísérjék a könyvtárakat, nehogy erkölcsrontó művek is az állományba kerüljenek. Erről a községi népkönyvtári bizottság összetétele — lelkész, jegyző, tanító — is gondoskodott. A könyvtár helye a népiskola lett volna felelekezetenként megosztva. Nem bizonyított a határozattal való összefüggés, de tény, hogy 1878—79-ben a tanítóképzőben létrehoztak egy úgynevezett népkönyvtárat, amely 1891-ig létezett, amikor beolvadt az iskola ifjúsági könyvtárába. Működéséről és állományáról nincsenek adataink. Országosan 1882 körül kezdtek megalakulni a népkönyvtárak, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium felhívást adott ki a lakosság nagy tömegei számára szolgáló könyvgyűjtemények alapítására. 1884-től a helyi sajtóban is napirendre került a népkönyvtárak ügye. Holló Lajos több cikkben is követelte egy népkönyvtár felállítását. A következő lépés azonban csupán egy kölcsönkönyvtár megnyitása volt. A tulajdonos, Fraknó József segédlelkész, a Szent István Társulat által szerkesztett ,,népiratkák"-at díjtalanul kölcsönözte. Könyvtárát elsősorban az „alsóbb földmívelő osztály" számára szervezte, hogy alkalmat nyújtson téli estéken az olvasás gyakorlására, ,, . . . hogy így a nép olvasási kedve jó eszközül szolgáljon sok oly babonás szokások kiirtására, melyek az igazi vallásosságra erkölcsi és értelmi fejlődésre egyaránt hátrányosak."

115 Hozzájárultak a könyvek népszerűsítéséhez a helyi újságok is, kritikák és könyvismertetések közlésével. A könyvvásárlás hasonlóan a népkönyvtár ügyéhez csak nagyon lassan haladt előre. Az úgynevezett ponyvairodalom viszont itt is megtalálta az utat közönségéhez. A Félegyhazi Hírlap 1893ban külön felhívta a figyelmet Hazafi Verrai Jánosra, aki mint a haza vándorapostola, népköltője 1 garasért árulta „Országra szóló emléklapját", amelyben hajmeresztő rímekbe szedett Kossuth-verseket terjesztett. A krajcáros rémregények bűvköréből nem volt könnyű kiemelkedni. Az olvasóközönség formálásában nagy feladat hárult volna a könyvtárakra. 1898-tól a Földművelésügyi Minisztérium programjában is szerepelt nép114 Pest-I'ilis-Scilt-Kiskun vármegye Közigazgatási Bizottsága felterjesztése: L 37, F 1, Cs 0, Sz 48/1878. — B—KmL. Kiskunfélegyháza. 115 Félegyhazi Hírlap 1890. nov. 30. (VIII. évf. 48. sz.)