Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

KIRÁLY LÁSZLÓ Az „amerikai utas" agrárfejlődés Bács-Kiskunban a második világháború előtt

Ennek megfelelően a korábban az egész Duna—Tisza közére megállapított arányok a szorosan vett Bács-Kiskun megyére is jellemzőek, nagybirtokok itt is csak az összes terület 1/4-ét foglalták el. A bizonyságként felhozható „statisztikai" szigorítás is a mezőgazdaság „nem porosz utas" fejlődését igazolja már a századfordulón is. Noha ekkor jószerével még csak a folyamat kezdetéről beszélhetünk. A tőkés agrárfejlődés kiteljesedése, mint a későbbiekben látni fogjuk, területünkön a századforduló után, sőt a két világháború között ment végbe. Lényegileg ugyanennek igazolására szolgál a terület népsűrüségi viszonyainak vizsgálata is.

46 1869-ben a jelenlegi megye területén 323 635 fő azaz négyzetkilométerenként nem egészen 40 ember élt. Számuk 1910-re 482 719 főre nőtt, de a megye még így is az ország legritkábban lakott területei közé tartozott.

47 A múlt század végén megkezdődött a tanyai „kirajzás". Más összefüggésben: az egyéb helyekről egyenesen a külterületekre áramlás következtében a lakosság 35,6 %-a már ekkor külterületen élt. 48 A népsűrűség, illetve a külterületi lakosság arányának vizsgálata is az az alábbi (különösen jellemző) sajátosságra hívja fel figyelmünket : Magyarország (Horvát-Szlavon országok nélkül) népsűrűsége 1910-ben 1 km

2re vetítve 64,6 fő volt. Ezen belül Bács-Bodrog vármegyében — a tulajdonképpeni Bácskában 71,6 fő, Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegyében 85,2 fő élt 1 km

2-en.

49 Tehát a két eredeti megye népsűrűsége lényegesen meghaladta az országos átlagot. Következett ez egyrészt a kedvező termőhelyi adottságú Dél-Bácska, másrészt az alakuló budapesti agglomeráció (általában pedig Észak-Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegye) nagyobb népsűrűségéből. A heterogén betelepültségű vizsgálati területünk tulajdonképpen a kettő között helyezkedett el. Tájegységekre bontva pedig a következő képet mutatta:

50 40 A népességre vonatkozó adatok forrása: A Magyar Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész: A népesség főbb adatai. (Bp. 1912. Magy. Kir. Közp. Stat. Hiv.) A Bács-Bodrog vármegye 534—540. és 800—801. ill. a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 552—566. és 804—806. oldalakon található községsoros adataiból a jelenlegi megye területére vonatkozó adatok tételes kigyűjtéséből. 1920. évi adatok: Az 1920. évi népszámlálás. Második rész. Budapest. (1925. Magy. Kir. Közp. Stat. Hiv.) A Bács-Bodrog vármegye 80—82. és a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 88—98. oldalakon található községsoros adataiból a jelenlegi megye területére vonatkozó adatok tételes kigyűjtésebői. 47 U. o. 48 TJ. o. 49 TJ. o. 50 U. o. található adatokból számolva. 2* 19