Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

BÁNKI HORVÁTH MIHÁLYNÉ Kiskunfélegyháza közművelődése a dualizmus idején

meg. Az 1913. évi irodalmi estek megnyitó beszédében Dr. Jenovai Dezső' ügyvéd, az egylet akkori elnöke, szavaival már szinte a remény elvesztését tolmácsolta: ,,. . . bizony sokáig, de nagyon sokáig kell még arra várni, hogy irodalmi estélyeinket a sajátunknak mondott kultúrpalotában tarthassuk meg."

93 A gazdasági nehézségek miatt a tanács még a villanyt sem vezettette be a főgimnázium tornacsarnokába, csak tetőzte a bajokat, hogy a színpad leszakadt. Ez a végső lökést adta az előadóestek abbahagyásához. A világháború kitörése végleg megakadályozta a további működést, hiszen miként másokat, az egyesület tagjait is behívták katonának. Hivatalosan csak 1935-ben oszlott fel a Közművelődési Egyesület, mivel az utolsó élő választmányi tagja Szalay Gyula egészen addig reménykedett a nagy lelkesedéssel szervezett és csendesen elhalt egyesület felélesztésében. A nők számára alakult egyesületek a közművelődés mellett főleg jótékonykodással, adományok gyűjtésével foglalkoztak. Ilyen volt az 1893ban alakult Izraelita Nőegylet és az 1899-ben alakult Erzsébet Nőegylet. A rövid életű Gazdasszonyok Egyesülete 1911-ben alakult és 1913-ban már meg is szűnt. Fennállásuk két éve alatt közművelődési tevékenységük a háztartási és gazdasági ismeretek terjesztését tartalmazta. Említésre méltó, hogy az előadások hallgatása és a könyvtárhasználat is díjtalan volt. Városunkban a munkásmozgalom az 1980-es évektől kísérhető nyomon. Az első baloldali hatások Orosházáról származtak, ahonnan 1894-ben a baloldali lapokat, a Népszavát és az Újvilágot eljuttatták. Az újságokból Tarjányi János lakásán tartottak titkos felolvasásokat. Orosházi hatásra határozták el Munkás Kör alakítását, ahol felolvasásaik, művelődési törekvéseik szervezett formát kaptak volna.

94 A Munkás Kör célja nem csak közművelődési volt, hanem annak kivívása is, hogy a munkaidő télen, nyáron egyaránt reggel hattól este hat óráig tartson, és a napszám két forintnál kevesebb ne legyen. Megközelítőleg két hét szervezési idő alatt a megalakulást célzó felhívást több mint 450-en írták alá.

95 Tóth Károly főkapitány a mozgalom terjedését falragaszokkal próbálta megakadályozni, melyben felhívta a munkásokat „hogy minden gyűlést előre jelentsenek be, s erre engedélyt kérjenek." Ugyanakkor megemeltette a helybeli csendőrség létszámát. Szinte ugyanebben az időben a hódmezővásárhelyi Munkás Önképző Egyesület vezetőjének Szántó Kovács Jánosnak letartóztatása miatt Hódmezővásárhelyen kirobbant tüntetés és az azt követő véres események hatására a belügyminiszter 1894—322. sz. rendeletével április 26-án az egész Alföldre 93 Irodalmi esték = Félegyhazi Közlöny 1913. december 7. (XII. évf. 49. sz.) 94 Munkásmozgalom = Félegyhazi Hírlap 1894. február 25. (XII. évf. 9. sz.) 95 Munkásmozgalom = Félegyhazi Hírlap 1894. márc. 4. (XII. évf. 10. sz.)