Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

BÁNKI HORVÁTH MIHÁLYNÉ Kiskunfélegyháza közművelődése a dualizmus idején

70 hivatalnok működik"

82 írták, szégyen lett volna, ha nem tudnak egy daloskört fenntartani. Felvetődött az is, hogy közművelődési egyletté alakuljanak át, de az ötletet elvetették, viszont megkezdték egy női kórus és egy vegyeskar szervezését. Űj otthonba költöztek, ahol már két tágas terem állt rendelkezésükre, tehát már nem csupán a kórusművek tanulására volt hely, hanem szépirodalmi és zenei lapok olvasására is nyugodt körülményeket biztosítottak. Miután a fő összetartó, Szabó Imre az operához szerződött, és így kivált a kórusból, mások is eltávoztak. A kör 1895-ben ismét feloszlott. 10 évig hiányzott a város zenei életéből a felnőtt kórusok fellépése. 1906ban Rákóczi Ferenc hamvait Félegyházán keresztül szállították. A fogadó ünnepségre alkalmi énekkar alakult, amelynek tagjai esetenként továbbra is együtt énekeltek, ők alakították meg 1907-ben a Kiskunfélegyházi Daloskört. Fennmaradt jegyzőkönyvük sokat elárul 6 éves működésükről. Az elnöki tisztséget Baghy László földbirtokos töltötte be, aki a Függetlenségi Párt elnöke volt. Ügyvezető elnök dr. Porst Kálmán főgimnáziumi igazgató, alelnök Szálai Gyula főgimnáziumi tanár, a karnagy Haubner Károly volt. Mivel a tagság többsége a Népkörnek is tagja volt, próbáikat annak helyiségeiben tartották. A karnagy tiszteletdíját évi 400 koronában állapították meg, majd 1908-ban felemelték 500 koronára. Az érdeklődés az egyesület iránt nagy volt. A működő tagság feltétele, 3 évi kötelezettség a daloskör céljainak személyes előmozdítására és az évenkénti 2 korona tagsági díj befizetésére. Pártolótagoknál a tagdíjat szintén évi 2 koronában szabták meg, alapító tagok azok lehettek, akik egyszerre legalább 20 korona készpénzzel hozzájárultak a kör vagyonához. Már az alakulásnál 35 működő tagja volt.

83 A szabályzat megfogalmazásában az énekórákon való megjelenést igen szigorúan vették. Aki 3 hiányzás után 2 héten belül hiányzásának okát nem igazolta, azt kizárással fenyegették. Ilyen eset előfordulásáról azonban nem tudunk. A daloskör a Közművelődési Egyesület rendezvényeinek állandó közreműködője lett. Gyakran szerepeltek nyilvános hangversenyeken, önállóan vagy felolvasásokhoz kapcsolódva. Taglétszámuk állandóan emelkedett, 1908-ban 43 működő, 27 alapító, 61 pártoló tagja, 1909-ben 33 működő, 41 alapító, és 172 pártoló tagja volt. A megtanult darabok száma is évenként emelkedett. 1908-ban 18 kórusművet, 1911-ben 26 világi és 4 egyházi mű megtanulását jegyezték fel.

85 A városi tanács évi 200 korona segélyt biztosított számukra. 1914-ben még megalakították 30 tagú leánykórusukat is, de zenei rendezvényekre a háborús viszonyok miatt nem került sor. 82 A mi dalkörünk = Félegyházi Hírlap 1892. október 4. (X. évf. 41. sz.) 83 Haubner Károly feljegyzései — kézirat, B—KmL. Kiskunfélegyháza. 85 Kiskunfélegyházi Daloskör jegyzőkönyve — Kiskun Múzeum. 14 Bács-Kiskun megye múltjából III. 209