Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

BÁNKI HORVÁTH MIHÁLYNÉ Kiskunfélegyháza közművelődése a dualizmus idején

minden párt igyekezett megalakítani a saját egyesületét,ahol művelődhetett, szórakozhatott. A városi polgárság vezető rétegének, a módosabb redemptusoknak és az értelmiség felsőbb rétegeinek, az ügyvédeknek, gimnáziumi tanároknak, s később a tanítóképző tanárainak, a vezető tisztviselőknek az összefogásából alakult első félegyházi egyesület története visszanyúlik a kiegyezést megelőző időszakra. Az 1838-ban megalakított Társalgó Egylet tagsága már a megalakulás évében Kossuth és Széchenyi eszméinek hatására két pártra szakadt, a közéleti kérdések iránt élénken érdeklődő társaság volt. A kiegyezés azonban egy megváltozott egyesületet talált, amely az egyleti életet elsősorban úri időtöltésnek tekintette.

33 Eő erőssége az irodalom pártolás terén mutatkozott meg. Tekintélyes, 4000 kötetes könyvtárral rendelkezett.

34 György Aladár 1884-ben készült statisztikája ugyan csak 1081 db könyvet említ, de mivel az alakulás évét is tévesen 1860-ra teszi, a könyvállományra vonatkozó adatait is kritikával kell fogadnunk.

35 Tény, hogy Félegyháza első jelentős könyvgyűjteményével a Társalgó Egylet, a későbbi Casinó rendelkezett. A kölcsönzési díjat minden kivitt könyv után napi fél krajcárban állapították meg, mely elősegíthette volna a könyvek gyors cseréjét. Ennek ellenére a könyvtár nem bonyolított nagy forgalmat. Egy 1884-es adat szerint az évi kölcsönzésből befolyt összeg mindössze 105 krajcár volt.

36

Az állomány összetételéről György Aladár statisztikájából az derül ki, hogy alegtöbb volt a magyarnyelvű szépirodalmi mű, de nyelvészet, történet-tudomány és természettudomány körébe tartozó műveket is vásároltak. A ma fellelhető, egykor könyvtárukba tartozott művek között szerepelnek Arany János, Kisfaludy Károly, Jósika Miklós, Széchenyi István, Kölcsey Ferenc, Vas Gereben, Tolnai Lajos, Herczeg Ferenc Vörösmarty Mihály, Eötvös József, Vajda Péter, Pékár Gyula művei. A folyóiratokról a fennmaradt példányok tájékoztatnak. Egykor állományukba tartoztak a következő folyóiratok : Honderű, Életképek, Társalkodó, Atheneum, Honművész, Budapesti Divatlap, Budapesti Visszhang, Figyelmező, Délibáb, Koszorú, Regélő Pesti Divatlap, Regélő, szépművészeti első magyar folyóirat. Csendes, magába zárkózó kormánypárti egyesületté vált a kaszinó, olyannyira, hogy a 80-as években már újságcikkekben is szóvá tették tehetetlenségét a művelődési élet felvirágoztatása terén. Holló Lajos lapjában, melynek hasábjain a közművelődéssel foglalkozó cikkeknek mindig helye volt, végülis egy kaszinótag válaszolt a sok kimondott és kimondatlan kér33 SZERELEMHEGYI Tivadar: Kis-Kun-Félegyháza monográfiája. Nagykőrös, 1882. 284. p. 34 TJ. o. 35 György Aladár: Magyarország köz és magánkönyvtárai 1885-ben. Bp. 1886. 36 TJ. o.