Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
BÁNKI HORVÁTH MIHÁLYNÉ Kiskunfélegyháza közművelődése a dualizmus idején
Egy ciklusra érvényes bérlet 1 korona, az esetenkénti belépőjegy felnőtteknek 30 fillér, tanulóknak 20 fillér volt. Az esteket később közművelődési estéknek nevezték. A megalakult Közművelődési Egyesület később úgynevezett liceális előadásokat szervezett. Ezekhez a V. K. M. 100 korona segélyt biztosított. Jelentésük szerint 1912. szept. 1—-1913. aug. 30 között 5 előadást tartottak esetenként 300 fő részére. Meg kell említenünk az itt állomásozó honvédség körében folytatott népművelési kezdeményezéseket is. Az Országos Közművelődési Tanács 1913ban indítványozta, hogy katonák számára gazdasági jellegű előadásokat tartsanak. A városban állomásozó 30. honvéd gyalogezred harmadik zászlóaljánál összesen 52 előadást tartottak, de a résztvevők száma mindössze 6 fő volt. 32 Foglalkozásukat tekintve valamennyien mezőgazdasági munkások voltak. A Félegyházán működő hadikórházban írni és olvasni nem tudó sebesült katonák részére három alkalommal szerveztek kéthónapos tanfolyamot, melynek elvégzése után vizsgát tehettek a megszerzett ismeretekből. Áttekintve a források alapján rekonstruálható előadásokat (1. sz. melléklet) megállapítható, hogy a legtöbb a mezőgazdasághoz kapcsolódik, számszerint 53. Ez természetes, hiszen a gyakorlati élethez ez állt a legközelebb. A mezőgazdasági témákat követte a földrajz 21 előadással, 17 előadás a természettudomány, 10 a jog, 9 az egészségügy körébe tartozott. Az irodalom, a történelem és az egyéb témakörök csak ezek után szerepeltek. Mivel kimutatásunk főleg a sajtó hírein alapul a politikai jellegű, főleg a Szociáldemokrata Párt szónokai által tartott előadásokról kevés az adatunk, hiszen ezeket a sajtó igyekezett elhallgatni, s ha hírt is adtak róla a pontos időpontot nem közölték. 2. Egyesületek Az iskolán kívüli művelődés bázisainak tekinthető egyesületek többsége a kiegyezést követő gazdasági fellendülés és a szabadabb légkör hatására alakult. A népoktatási törvény megjelenése, Türr és Irányi fellépése mind egyegy lépés a nép műveltségének emelésére. Városunkban számos egyesület működött, amely művelődési feladatokat is megvalósított. Közülük csupán a legjelentősebbekre térünk ki, azokra amelyek leginkább éreztették hatásukat a lakosság életében. Hozzájárult az egyletek számának gyarapodásához a különböző rétegek egymástól való szigorú elzárkózása. Minden réteg, 32 DÉE.Y Gyula: A szabadoktatás története és elmélete, és 1912—13. évi eredményei. Bp. 1915.
