Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

BÁNKI HORVÁTH MIHÁLYNÉ Kiskunfélegyháza közművelődése a dualizmus idején

döbbentő adatokat mutatott. A szülők bevallása alapján volt 2100 tanköteles, az anyakönyvek szerint 4200. Holló Lajos iskolaszéki tag — a város későbbi országgyűlési képviselője — ekkor javasolta, hogy minden 60 gyermek után egy népiskolai osztályt kell felállítani.

20 A javaslat megdöbbentette a tanácsot, hiszen figyelembe véve egyes tanyai körzetek kiesését, valamint 20%-os kiesést betegség miatt, a követelés 25 új népiskolai osztály felállítását jelentette. A tanyai körzetekben a helyzet még súlyosabb volt. A tanyai lakások jelentős hányada véglegessé vált, a nagy távolságok miatt a gyermekek nem járhattak be a városi iskolákba, de nem is tudta volna befogadni őket a kisszámú városi iskola. A tanyai iskolák hálózata fokozatosan alakult ki. 1872-ben volt négy tanyai és egy pusztai iskola, 1896-ban már nyolc tanyai és három pusztai iskola működött.

21 A fejlődés a századforduló után is folytatódott, 1909-ben már 13 tanyai iskola volt és még 15-nek a felállítását tervezték. E terv a háborús események miatt nem valósult meg. A belterületen a fejlődés még szembetűnőbb, hisz 1892-ben már 40 népiskolai osztály működött. Az elemi népiskolai oktatás minőségét különösen a népoktatási törvény megjelenését követő első 10 évben rendkívül alacsony színvonal jellemezte. Az iskolákban hiányoztak a taneszközök, a szemléltetés teljesen ismeretlen volt. Az egyházi iskolákban a kántortanító fizetéséből csupán 8—9 forintot számítottak a tanításért, 4—500 forintot és stólát pedig a kántorságért. Ez a fizetési megoszlás világosan tükrözte a tanítás és a tanítók lebecsülését. ,,A félegyházi felekezeti iskola egyik osztályában egy tanító keze alatt 207 gyermek van. Az elemi iskola egy-egy osztályában 12 éves gyermekek is vannak 2—4 évet töltve azon osztályban, a földrajzot hiányosan tanítják, földgömb nincs, térképpel pedig csak némettel bírnak, testi gyakorlata nincs."

22 — jelentette a tanfelügyelő. Egyre gyakrabban sürgették az okleveles tanítók alkalmazását, a testgyakorlás bevezetését, tanszermúzeumok létesítését. A tanyai iskolák helyzetéről a Eélegyháza és Vidéke így tudósított: „A jó néptanoda a családok, az állam életére befolyást gyakorol. S vajon teszi-e ezt városunk ? midőn egyik-másik üresedésben levő tanyai tanítói állomásra bakterokkal keresteti a szövőszéktől, ez mégcsak hagyján, de a gulyától, s az eke mellől elmenesztett munkanélküli hívatlanokat, hogy menjenek 50—100 forintnyi bér mellett a város tanyai iskolaépületébe házpásztornak, s egyszersmind végezzék a nemzet s állam életében nagy horderejű népmivelést, s oktatást — egy szóval legyenek tanyai tanítók. Ha fel vesszük azon körülményt, hogy a mi tanyai tanítóink fizetése, majdnem egy 20 Tanügyi reform = Félegyházi Hírlap 1886. július 18. (V. évf. 29. sz.) 21 B— KmL. Kiskunfélegyháza: L 33, F 1, Cs 7, Sz 06/1872. 22 B—KmL. Kiskunfélegyháza: L 36, F 1, Cs 5/1871.