Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

BEZDÁN SÁNDOR Kecskemét társadalmi egyesületei a kiegyezés után (1867—1878)

Ugyancsak ezekben a körökben ismerték meg először Asztalos proklamációit, amelyek a mozgalom elméleti alapvetését jelentették. Asztalos János felhívásai egyrészt a szélsőbal hatására tartalmazták a függetlenség követelését, másrészt a formálódó demokrata-kör népi igényeit is megfogalmazták. Az alföldi parasztság megszervezése és programja ellenakciót váltott ki a helyi hatóságoktól a kormányig. A városi közgyűlés felszólította a főkapitányt az összejövetelek megakadályozására és az izgatások megszüntetésére. Az Igazságügyi Minisztérium vizsgálatot és sajtópert követelt Asztalos ellen. Sőt, a „társadalmi" ellentámadás is megindult: a második kerületi választók és képviselőjük, Horváth Döme gyűlést hirdettek 1868. január 21-re. Asztalos ugyanekkorra szintén a városházára hívta híveit, s így heves vitában —• sőt a provokált összetűzésben szó szerint is — visszaverték a jobboldalt. A szélsőbal ezután kezd elhatárolódni az Asztalos-mozgalomtól, bár még parlamenti politikája hátországaként őrzi a vidéki kapcsolatot. Ilyen előzmények után került sor a kecskeméti demokrata kör megalakítására. Asztalosok 1868. február 12-én röpiratot adtak ki a vezetőségválasztás alkalmából. Ebben is kifejtik céljukat: a szabadság, testvériség és egyenlőség elve alapján az 1848-as törvények visszaállításáért harcolni, a nép jogait védeni, jó lapok olvasása útján a közműveltséget terjeszteni. Minden bizonnyal hozzájárult az alapszabályok belügyminiszteri elutasításához a maradéktalan negyvennyolcasság. Nemcsak szélesebb társadalmi programjában tért el a kecskeméti egyesület a mintául szánt Pesti Demokrata-körtől, hanem centralizált felépítésében is. Ebben azonban többnyire különbözik az egyébként őket követő vidéki népköröktől is. Az eddig részletesen feltárt vásárhelyi és szentesi népkörökben ugyanis nem jött létre központosítás.

28 A korábban alakított kecskeméti olvasókörök tizedenként a Demokratakör egységei lettek. Az elnököknél elhelyezett könyvbe iratkoztak fel a jelentkezők. A belső tagok évi tagdíja 2 forint, a külsőké 48(!) krajcár volt. A belső tagoknak központi helyiségük volt, ahol gyűlésezhettek, a külső tagok részére pedig „olvasdát" tartottak fenn, ahová hírlapok jártak.

29 A tizedelnökök és 12 választmányi tag alkotta a városi vezetőséget. Az elnökök, illetve a karácsonyi összejövetelek házigazdái között több iparost 28 BEZDÁN Sándor: A hódmezővásárhelyi elsó olvasó népkór megalakulása (1809.) = A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1970. 47—50. p. 29 Uő. Hódmezővásárhelyi olvasókörök (1809—1900). Uo. 1971. 01—76. p. Eő. : A Szentesi 48-as Népkör indulása (1870—1874). Uo. 1974. 3—14. p. L. még e dolgozatok hivatkozott irodalmát! Ez a központi olvasda a Salamon-vendéglő lehetett a hatvanas évek végén, majd pedig a Hazai vendéglő vált centrummá. (K. L. 1875. május 2. 2.)