Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

BEZDÁN SÁNDOR Kecskemét társadalmi egyesületei a kiegyezés után (1867—1878)

nyomán — egyéb források (levéltár, helyi sajtó, visszaemlékezés stb.) felhasználásával — itt most csak a demokrata-körök alakulását, a népi mozgalomban elfoglalt helyét és betöltött szerepét, végül „megbékített" átalakulását vizsgálom. A Magyar Újság című ellenzéki lap 1867. október 24-én felhívta a pestieket az alakuló Demokrata-körben való részvételre. A november 18-i megalakulás még nem zárta le a különböző csoportok — főleg a szélsőbal és a mérsékelt polgári ellenzék — küzdelmét a kör kisajátítására, bár a program már a szélsőbal politikai befolyásának tükre. ,,A demokrata-kör célja a szabadság, egyenlőség és testvériség nagy elveinek, amelyek egyedül képezhetik a valódi alkotmányos élet alapfeltételeit, társulati eszmecsere útján való fejlesztése és érvényre juttatása, s mivel ehhez csak az 1848-i teljes alkotmány mellett lehet remény, ezen alkotmánynak törvényes és alkotmányos működés által visszaszerzése ... a gyakorlati életben alkalmazása, és elveinek továbbfejlesztése."

18 E program és az 1868. január 3-án megjelent szervezeti szabályzat ezt a célt szolgálta, hogy a pesti demokrata-kör mintájára alakuló vidéki szervezetek összefogásával a szélsőbal legyen a kibontakozó nemzeti mozgalom vezetője.

19 Az 1868 tavaszán tetőző parasztmozgalom, mint látni fogjuk, igazolja Pölöskei megállapítását: „A Szélsőbal által kiadott demokrata-köri program és szervezeti szabályzat segítette a kiegyezés után megerősödő függetlenségi mozgalmat, de a gazdasági és társadalmi kérdések hátterébe szorulása, a törvényes út kihangsúlyozása, a szervezeti szabályzatban a rendes és választmányi tagok megkülönböztetése magában rejtette már a demokrata-körök keretein belül kibontakozó parasztmozgalom, valamint a Szélsőbal és a pesti demokrata-kör közötti ellentét megerősödésének lehetőségét is."

20 Vidéken több régi olvasókör alakult át demokrata-körré. Ezeknek a korábban alakult egyesületeknek az első helyi erőpróbáját az új tanácsok, városi vezetőségek elleni fellépés jelentette. Az 1867 tavaszán tartott tisztújításokkal jelentős támaszt nyert a kormány. Az adóbehajtás, árverések sokasodása jelzi az új elöljáróságok „szorgalmát". így érthető, hogy a helyi ellenzék részéről kezdettől fogva erős támadások érték a többnyire Deák-párti elöljáróságokat. Kecskeméten 1867. március 17-én tartottak értekezletet, előkészítendő a városi tisztikar megválasztását. Ekkor többek között az a vád IS M. U. 1807. november 19. 19 M. U. 180S. január 3. közli a szervezeti szabályzatot. Ez demokratikus felépítésről tanúskodik: a legmagasabb fórum az évi (vagy rendkívüli) közgyűlés; minden fontos ügyben titkos szavazás dönt, kötelező érvényű választmányi határozat stb. 20 PÖLÖSKEI Ferenc, 1950. i. m. 033—034. p. 11* 163