Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

FEKETE JÁNOS A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi parasztmozgalom

A félegyházi zendülés után közvetlenül, a sietős ügyészi vizsgálat időszakában a baloldali sajtó erőteljes hangon bírálta a demokratikus erők katonai hatalommal való letörését. A kormánypárti lapok helyeselték a Félegyházán megmutatott keményebb kéz politikáját. Az Asztalos-mozgalom tömegméretű terjedéséről félve a szegedi sajtó elmarasztalta Szeged város vezetőit a mozgalom jelenségeivel szemben tanúsított várakozó, türelmes magatartásuk miatt. Aggodalmas kérdésként tette fel : „Vagy azt akarja bevárni a hatóság, míg nálunk is odaérik a dolog, hogy vér fertőztesse meg az alkotmányos kormányzatot, mint Félegyházán?" Pedig ekkor már a szegedi, a hódmezővásárhelyi mozgalom vezetői is letartóztatásban voltak. Úgy látszik azonban, hogy még ezt kevevesellték. A félegyházi zendülés leverésére célozva cinikus hangvétellel jegyezte meg a cikkíró : . . . ,,nagy köszönettel tartozunk Félegyháza hatóságának, hogy Asztalos Jánost előlünk elfogta, mert itt ugyan jól el volt készítve az útja s a jó ég tudja, mi történt volna, ha idejöhet, amint szándéka volt."

232 Az ellentmondásos helyzetben a kormányzatnak is állást kellett foglalnia. A félegyházi eseményekkel kapcsolatos hivatalos nyilatkozat a katonaság igénybevételét igyekszik mentegetni, megmagyarázni. A kommüniké híven kifejezte a hatalmon levők néppel kapcsolatos arisztokratikus, lekicsinylő véleményét is. ,,Az osztrák katonaság mindössze is a vagyontalan csőcselékre [! ?] tüzelt, az áldozatul esettek kiontott véréért azoknak esik a felelősség, a kik agitálni még mindig bátorkodnak."

233 A vezércikk írója felháborodással vegyes keserűséggel állapítja meg, hogyan sértette meg a kormány a honpolgárok személyes szabadságjogait. Következtetésében vádlóan kiemeli : „ama tán vagyontalan félegyházi polgárnak élete, kit a katonaság agyon lő mint egy ebet, mennyivel kevésbé szent akár Wenckheim miniszternek, akár Andrássy miniszterelnök életénél ? . . ." Ezzel szemben a baloldali Magyar Újság a Katonaság félegyházi alkalmazását jogtalan vérengzésnek minősítette, és felvetette a kormány felelősségét. Kétségbe vonta az elfogottakkal szembeni eljárás törvényességét is. A tárcában folytatásokban részletesen és elemzőén foglalkozott az egyéni szabadság kérdéseivel, mint az alkotmányos jog kormányzat általi megsértésével.

234 A félegyházi vádlottakkal szemben folyó vizsgálat egyes kérdéseinek ismeretében, a kedvezőbb bírói ítélet kiszorítása érdekében bátran bírálta Endre Mihály főbíró cselekvését, a katonai erőknek Félegyházára történt kirendelésének körülményeit. Nem hagyta szó nélkül Császár József letartóz232 Szegedi Híradó 10. évf. 31. sz. 1808. április 10. „Szeged, april. 14 1808." (vezércikk) 233 Magyar Újság II. évf. 94. sz. 1868. április 23.,, k katonai vérengzés Félegyházán" (vezércikk) 234 Magyar Újság II. évf. 95. sz. 1868. április 24. „Az egyéni szabadság kérdése — Megvilágítva hazánk törvényeiből" (tárca)