Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

FEKETE JÁNOS A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi parasztmozgalom

A pattanásig feszült helyzetben a főbíró megrettent. Április 12-én 11 órakor táviratilag jelentette a belügyminiszternek, hogy a demokrata kör megalakításának előkészítésére Asztalos János tegnap egy óráig tartó beszéddel a népet izgatta, ezért letartóztatta. Egyben a körülmények rosszabbodása miatt katonaság kirendelését kérte.

210 A 250 főnyi vadász Szegedről április 13-án a koradélelőtti órákban meg is érkezett Eélegyházára. Déltájban a főbíró ezekből 50 főt a vasútállomásra küldött azzal a céllal, hogy a vidékről érkező demokratákat szólítsák fel visszatérésre. Az újság tudósítója szerint „tömérdek népsöpredék [ ? !] gyűlt apályaudvarhoz, s a katonákat szidalmazták, majd dobálták, mire a rendőr inté a népet, de ő is majd kikapta a magáét. . ."

211 A katonaság nemhogy visszatartotta volna a népet, hanem puszta jelenlétével inkább ingerlőleg hatott rá. Ekkor már köztudott volt, hogy Asztalos Jánost fogva tartják és a tervezett gyűlést is betiltották. A demokrata körök küldöttjei sem érkeztek meg, mert a félegyházi fejlemények hírét véve el sem indultak. Állítólag Madarász József Ceglédig lejött, de Asztalost cserbenhagyva, onnan Pestre visszautazott. Madarász József Asztalos proklamáció ját politikai túlzásnak tartotta. Asztalost elmarasztalva, leszögezte: „Azon fölhívásba kapaszkodva tiltotta be a kormány is Eélegyházán a demokrat- kör alakítását s megrendelte, ha Asztalos és Madarász Vilmos az összehívók megjelennének tartóztassanak le. Le is tartóztatták nem csak, de a demokrat körök másfelé is betiltattak."

212 Ekkorra már teljesen nyilvánvalóvá vált az Asztalos-mozgalom kialakulása, önálló útra térése és végleges szakítása a szélsőballal és a Pesti Demokrata Körrel. Az események közepette április 13-án délelőtt összeült a félegyházi kópviselőgyűlés is. A rendkívüli ülés összehívása is mutatta a helyzet komolyságát. Az elnöklő főbíró a parasztmozgalommal kapcsolatos elemzésben kiemelte, hogy a városban bujtogatok „veszélyes irányú" izgatásokat folytatnak. „Sajnos — mondta a főbíró —, hogy épen városunk az, mely ezen veszélyes izgatás főszinhelyéül választatott ki az izgatás nagy mestere, Asztalos János által. . ." Jelentette azt is, hogy Asztalos hű társát, Madarász Vilmost a városi közrend és a fennálló törvények elleni izgatás miatt, mint „hívatlan népboldogítót" a városból kiutasította. Részletesen beszámolt a főbíró Asztalos János április 11-i félegyházi tevékenységéről is. Elmondta, hogy Asztalos a letiltás ellenére „a küldöncei által előkészített izgatást 210 OL BM. Eln. 1868—IV/a—775. 775/1868. sz. Endre Mihály félegyházi főbíró távirata Asztalos János ügyében. 211 Szegedi Híradó 10. évf. 32. sz. 1868. ápr. 19. „Asztalos János és a félegyházi események". 212 MADARÁSZ: Emlékirataim 381. oldalon.