Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

FEKETE JÁNOS A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi parasztmozgalom

biztosíthatják saját fentartásukra [hasznukra], ha folytonos felfolyamodások paizsa alatt nekik hívőket várakozásba tarthatják . . ." Kérte a tanács, hogy az ilyen, minden alap nélküli vádaskodásokat „büntetés terhe alatt" a folyamodóknak tiltsák meg. A választójog megsértésére nézve válaszolja a tanács: „mikép e' testület választó képességet senkinek sem adhat, mert körén kívül esik, de el sem vehette, mivel a választók összeírása és megállapítása előbb megtörtént, sem hogy e' tanács megválasztatott.

177 Űgy tűnik, hogy a felettes szervet kielégítette a tanács válasza, nem így azonban a pusztakeresőket. Elutasításuk keserűsége előhozta azokat a fájó emlékeket, amelyeket az 1867. évi foglalások, árverések kavartak. Az 1867. októberi erőszakos katonai végrehajtás, amely 36 000 forintot vitt el Félegyházáról

178 a kiegyezés elleni politikai állásfoglalást erősítette a tömegekben. Ugyanebben az időben örökös hatósági zaklatásról és kíméletlen adóbehajtásról panaszkodtak Kiskunhalason, Kecskeméten, Kunszentmiklóson és másutt is. Az adóalap mentése érdekében végül is pl. a kiskun kerületi közgyűlés előterjesztést tett a pénzügyminiszterhez, kérve az adórendszer viszszásságainak megszüntetését, a népre nehezedő terhek enyhítését. Fájó, nehéz tehertételt jelentettek a lakosságnak a kötelező katonatartási kötelezettségek is. A lakosság hangulatát kifejezve a félegyházi Népkör levelezője a Magyar Újságban 1867. június 30-án követelte, hogy vegyék le a városról a katonatartás terheit. 1867. júliusában hasonló követelésekről tudunk Kiskunhalasról is. A kiskunfélegyházi helyőrség Csongrádra való átvezénylése 1868. március végére megtörtént.

179 Hiba lenne a 18 éves tehertételtől való felszabadulást kizárólagosan a Népkör politikai munkájának tekinteni. Többről van itt szó. A katonatartás általában kerületi feladat volt és változtatás esetén a kerületi közgyűlésnek kellett új teherviselő állomáshelyet kijelölnie. 1867 közepén a félegyházi városi tanács hivatalosan kérte a területén 18 éve állomásozó katonaság áthelyezését. A Jászkun Kerület 1867 végén tarn ogatólag küldte meg a kérelmet a Honvédelmi Minisztériumba. Nagy volt a kerületi vezetőség meglepetése, ugyanis a HM 19.491 számú válaszában 1868. január 11-én azt kérte a kerület közönségétől, hogy „az áthelyezendő katonaság befogadására alkalmatos községet jelölje ki. ( !)" 177 U. o. Az irat mellett találjuk a 45/1868. sz. tanácsi határozatot. 178 PÖLÖSKEI: Földmunkás I. köt. 83. oldalon. 179 KISS : Jászkunsági 52. oldalon. 9 Bács-Kiskun megye múltjából III. 129