Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
FEKETE JÁNOS A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi parasztmozgalom
A Gazdasági Kör sem lehetett a szerveződő félegyházi demokrata kör melegágya. Ebben az egyesületben ,,a gazdálkodás körül fölmerült javítások" szándéka nem a pusztakersesők szocialisztikus törekvéseinek kielégí tését célozta, hanem a redemptus gazdák mezőgazdasági kapitalizálódásiérdekeit fejezte ki. A Gazdasági Kör rövid idő múlva beleolvadt a Népkörbe, eltűnt a politikai életből. Mihálovits Bélát 174 1869-ben már a Népkör élén látjuk. Az országgyűlési képviselővé választott Fazekas Alajost követte az elnöki székben. A Népkör és a Társalgó Egylet békésen megfért egymás mellett a Kisvárosháza emeleti helyiségeiben. „Méltányos haszonbér" mellett 1869-ben további három évre kérték a „boltok feletti" helyiségek bérbeadását. 175 A félegyházi egyletek politikai tevékenységének ismeretében elmondhathatjuk, hogy a demokrata köri mozgalom Félegyházán nélkülük, a pusztakeresők és Asztalos Jánosék politikai találkozása révén jutott el 1868. március 22-höz és a politikai folyamatot betetőző áprilisi zendüléshez. Rendkívül mozgalmas politikai harcok közepette folytak le az önkormányzati tisztújítások 1867 májusában Félegyházán is. A választások a várakozással ellentétben nem sok újat hoztak. Kevés kivétellel az előző ciklus vezetői továbbra is helyükön maradtak. Ebből következik, hogy a félegyházi várospolitikai viszonyokban sem történtek lényeges változások. A redemptus városvezetőség a pusztakeresőkkel szemben a kiegyezésig elért, számára kedvező pozícióból nem volt hajlandó engedni. A Nagy Péter Flórián vezette pusztakeresők 1867 végén a belügyminiszterhez áttett feliratukban nemcsak azt tették szóvá, hogy részükre a félegyházi levéltárból az Igazságügyi Minisztérium által 1867. április 18-án 431. szám alatt kiadni rendelt iratokat a főbíró nem adta ki, hanem választójogi sérelmeiket is panaszolták. „A városi tisztikar alakítása alkalmával lett elmellőztetésük", elszenvedett jogsérelmük megvizsgálását és orvoslását is kérték. 176 A városi tanács az ellene felhozott vádakra választ adott felettes szervének: „Tellyesen alaptalan folyamodóknak azon panasza, hogy az általuk kért okmányok kiadása megtagadtatott." A már felsőbb álláspontokra hivatkozva kijelentették: Nagy Péter Flóriánok tudják, „hogy azon számos együgyű lakos társaik, kiket az őseik által örök áron eladott birtokok viszsza nyerésével ámítgatnak, véres verítékkel szerzett filléreiket (!) csak ugy 174 Mihálovits Béla gazdag redemptus családhói született Félegyházán 1833. augusztus 20-án. Sírja a Felső temetőben van. ő volt az utolsó kiskun kapitány 1875—76-ban. A hármas kerület átszervezése után fontos megyei közigazgatási tisztséget viselt. 175 BKML—Kf Képviselőgyűlési jkv. 1869. 65. sz. határozat szeptember 0-án. 176 BKML—Kf Tanácsi iratok 1868. L 36 f 1 cs 1 sz 16 irat.
