Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
FEKETE JÁNOS A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi parasztmozgalom
Lajos kerületi kapitány az „elöljáróság ellen rossz szándékból felsőbb helyen felhozott koholmányok és rágalmak miatt" elrendelte a vizsgálatot. 152 A tanács vezetői óvatosak voltak. Nem akarták, hogy az ügy miatt újból a tömeg támadásának kereszttüzébe essenek, ezért elfogultságra hivatkozva a kivizsgálás feladatát nem vállalták, hanem külön vizsgáló bizottság kiküldését kérték. Nagy Péter Flórián és társai 1867-ben ismét eljutottak a legmagasabb fórumokig az iratok kiadásával kapcsolatos kérelmükkel. Azonban ez az akciójuk — mint a többi megelőző — eredménytelenül végződött. A kiegyezést követő politikai mozgolódások adnak új reményt a pusztakeresőnek a feudális jellegű földjogokért való küzdelemhez. A PUSZTAKERESŐK ÉS AZ ALFÖLDI PARASZTMOZGALOM Az 1867. évi kiegyezés egyrészt az adott erőviszonyokon alapuló kompromisszum, másrészt a polgári átalakulás lényeges követelményeit ki nem elégítő, antidemokratikus megoldás volt. Az uralkodó osztályok megegyezése a polgári forradalmat az ország függetlenségéért és demokratikus átalakításáért vívott harc elveinek feladásával zárta le. A kölcsönös engedményeken alapuló megegyezés során az osztrák nagytőkés és nagybirtokos osztály megosztotta a monarchia területén élő nemzetek feletti uralmát a magyar nagybirtokos és nagytőkés osztályokkal. A két központú monarchiában a magyar uralkodó osztályok szabad kezet kaptak a magyar nép és a Magyarország területén élő nemzetiségek kizsákmányolására, amiért viszont cserében lemondtak a nemzeti függetlenség fontos feltételeiről: az önálló külpolitikáról, a nemzeti hadseregről, az önálló vámterületről és az önálló pénzrendszerről. A kiegyezés már az előkészítés és megkötés idején szóles körű ellenzést váltott ki a monarchia népeiből és a magyar társadalomból. Kossuth az Ausztriától való teljes elszakadás alapjáról támadta a kiegyezést és a 67-es rendszert. Bírálatának társadalmi jelentősége túlnőtt saját korán, mai napig ható, közgondolkodást formáló erőként hatott. Az abszolutizmus rendszerének megszüntetése új reménységgel töltötte el az embereket. A kiegyezés első következményei: a megyei autonómiák visszaállítása, a sajtó- és gyülekezési szabadság megadása alapot is szolgál152 TJ. o. 1860. dec. 22. 504. sz. határozat.
