Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

KIRÁLY LÁSZLÓ Az „amerikai utas" agrárfejlődés Bács-Kiskunban a második világháború előtt

1874-ben kezdődött filoxéravész a hegyvidéki szőlőkben hatalmas pusztítást végzett, ami a homoki borok egyfajta „konjunktúráját" eredményezte. Ennek következtében a korábban telepítő gazdák kezében jelentős tőke halmozódott fel, amit újabb területek vásárlására tudtak fordítani.

13 A munkaigényes kultúrák elterjedése együtt járt a munkáskéz szükségességének növekedésével, így a munkabérek emelkedésével. A szőlőmunkások napszáma az 1866. évi 30—35 krajcárról 1891-re 70 krajcárra emelkedett.

14 Ez a körülmény az ország más területeiről nagyarányú bevándorlást indított el, ami viszont meggyorsította a Kecskeméti környéki tanyavilág kialakulását.

15 Következésképp meggyorsult a már korábban sem egységes parasztság felbomlása és kialakult a tőkés árutermelő „farmer" típusa, amelynek legjellemzőbb képviselőit éppen itt találjuk. Az egykori Kecskemét-környéki parasztgazda főbb tulajdonságai a következők szerint körvonalazhatók: családi szükségleteit meghaladó mértékben termelt, bérmunkást, vagy „családi" munkaerőt foglalkoztatott, a piaci igényekhez „szervezte" a termelést. Az előállított termékek jelentős részét feldolgozás után értékesítette, szervezte a késztermék tárolását, tehát kilépett a szűk körben mozgó hagyományos paraszti gazdálkodás köréből.

16 Történelmi jelentőségükben nem vették fel ugyan a versenyt Kecskeméttel, de agrárfejlődésükben azzal rokon vonásokat mutattak fel még Dunavecse, Izsák, Jánoshalma és más korabeli mezővárosok is. Az egész megyét tekintve az agrárfejlődésnek ez a típusa mintegy 300 000 kat. holdat fogott át. Jelentősége azonban ezt a mértéket is meghaladta, éppen a belterjes kultúrák magas aránya miatt.

17 b) A Duna—Tisza közi nemzetiségi telepes községek. A török hódoltság, valamint az azt követő időszak eseményei már nagyon távol esnek a vizsgált kortól, de mint a Duna—Tisza köze elnéptelenedését előidéző tényezőt, mégis meg kell említenünk, mert a hódoltság utáni évszá13 1850—1892. között eltelt 42 év alatt — mint jeleztük — 3044 kat. holdat adtak el összesen. 1892—1913 között eltelt 21 év alatt ugyanakkor mar 5000 kat. holdat. 14 Bende i. mű. 18. o. 15 V. ö. : Lettrich Edit dr. : Kecskemét és tanyavilága. (Bp. 19G8. Akadémiai Kiadó) c. munkájával. 16 V. ö.: Erdei Ferenc: Futóhomok. (Budapest, 1957. Gondolat Kiadó.) 17 Egyedül Kecskeméten 1895-ben 7045 kh területet foglalt el a szőlő és a kert; ezekben és részben más területeken 562 208 db termő gyümölcsfa volt. (Magyar Korona Országainak Mezőgazdasági Statisztikája. Negyedik kötet. Bp. 1900. KSH. II. táblás kimutatások 44. oldal.)