Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

FEKETE JÁNOS A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi parasztmozgalom

A várható gazdasági nehézségekre a korabeli viszonyok színvonalán szervezetten készültek fel. A télbe haladva a lakosság tartalékainak fogyása láttán a központi készletekből nyújtottak némi szociális segítséget. 1863 vége felé az aszály miatti ínség enyhítésére a központi inségsegélyező bizottság 3000 mérő rozsot ntalt ki a város részére. A birtokosok érdekvédelmében úgy határozott, a tanács hogy az igény jogosultság elbírálásakor előnyben kell részesíteni a jégverés által károsodottakat. A közérdeket nem veszítve szem elől, olyanoknak kell kölcsönt adni, akiknél garancia van arra, hogy vissza is tudják fizetni.

122 A „közérdek" — amint látjuk — bezárult a birtokosoknál. Nincsen szó arról, hogy a szegényparasztokkal mi lesz. 1863. november 17-i tanácsülésen a „később felmerülhető szorultság enyhítése tekintetébül" — a pénztár korlátozott állapotára tekintettel —" nehogy lehető szorultság eseteiben a lakosságnak némely része végképen segedelem nélkül hagyassék" -— elrendelte a tanács, hogy a város részére 1000 véka körüli mennyiséget vissza kell hagyni.

123 Egy hónap múlva a tanácsülésen szóvátették, hogy a munkaképes vagyontalan „közsegélyért esdők" száma napról-napra szaporodik, kielégítésükre alap nem áll rendelkezésre. Határozatilag felkérték a járási kapitányt, hogy az országos segélyalapból eszközöljön ki támogatást a város számára.

124 A rendkívül nehéz helyzetre mutat, hogy a segélyezetteknek csak heti fél kenyeret tudtak adni. Voltak olyanok, akik 3 hónapra, de olyanok is, akik „egyszer mindenkorra" 1 véka gabonát kaptak! Nagyon rosszul álltak az intézmények is. A szegényápoló intézet vezetője 1863. december 5-én közölte a tanáccsal, mivel a „fűtés most már felette szükséges", jó volna a szalma drágasága miatt barlangot beszerezni! Az általános rossz helyzet miatt el nem titkolható aggodalommal nézett a tanács a tavasz elébe. Ekkor már látták, hogy sok vagyontalan család éhezik. December végén arról tárgyaltak, hogy a lakosság vagyontalan, de munkaképes tagjain hogyan lehetne segíteni. A legcélszerűbbnek a közmunka szervezését tartották. El is határozták, hogy a város „éjszaki és napkeleti oldalán" a gödröket elegyengettetik ; Csólyosban a homokos területeken erdőt telepíttetnek; a temetőben lévő nagyobb fákat kivágatják és a szegény ápoló intézetnek adják. A Jászkun Kerület első alkapitánya 1788/ki. szám alatt 1864. március 24-én elrendelte, hogy Félegyháza várost ínségtizedekre osszák fel. írják össze az ínségeseket főleg a külső tanyákon. A legnyomorultabbak részére két- három házat rendezzenek be. Ezeket a szegényházakat hetenként két122 U. o. 1803. nov. 10. 550. BZ. határozat, 123 U. o. 1803. nov. 17. 503. sz. határozat. 124 U. o. 1803. dec. 1. 600. sz. határozat. 8 Bács-Kiskun megye múltjából Ш. 113