Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

FEKETE JÁNOS A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi parasztmozgalom

10. 127/1855. számú végzésével a felosztás felfüggesztését feloldotta, a panaszosokat elutasította. Ugyanakkor meghagyta a tanácsnak, hogy a panaszosokat kérelmük alaptalanságáról szóban is világosítsa fel. A birtokosság a ,,köz örömmel" fogadott határozat birtokában nyomban hozzálátott Ferencszállás puszta felosztásához.

86 A pusztafelosztás igen „demokratikusan" ment végbe. Bartsik Márton járási kapitány elnöklete alatt „népgyűlésen" (a birtokosok ülésén) felülvizsgálták a sorshúzók névjegyzékét. Ennek során megállapították, hogy hárman illetőségüket elvesztették, így az összes sorsolok száma 463-ra szállott le. A sorshúzásban a 6 forint váltságon aluliak a városhoz közel lévő rövidebb dűlőkből kapták ki a részüket. A közfelkiáltással megválasztott öreg Fekete Antal sorsot húzott arra, hogy a legnagyobb vagy a legkisebb számú dűlőn kezdődjön-e az osztás. A sors az előbbit jelölte ki. A birtokosság négy szakaszba sorolva kezdte meg az egyénenkénti húzást. A hiányzó birtokosok helyett az elnöklő járási kapitány húzott sorszámot. A sorshúzást „tökéletes rendben" fejezték be, állapította meg a tanácsi határozat.

87 A 877 kh 522 n. öles Homokosztály felosztását a jobb földek kiosztási módszerével határozták meg „leginkább kényelmi tekéntetekbül."

88 A birtokbaadás a terület kikarózásával és helyszíni megmutatással 1855. november 17-én megtörtént. A pusztakeresők Némedi Varga Károly vezette csoportjának sérelmei már a birtokbaadás előtt befutottak a bécsi belügyminiszterhez. Úgy vélték, hogy ez az eddig még igénybe nem vett fórum igazat fog nekik adni. Sajnos csalódniuk kellett. A belügyminisztérium elutasító válaszában közölte velük, hogy ügyüket „törvény útján" (bírósági úton) folytathatják.

89 Némedi Vargáék nem ezt az utat választották. Utolsó szalmaszálként a legfőbb kegybe próbáltak belekapaszkodni. A földosztás elleni panaszukat felterjesztették a császárhoz. A járási kapitány útján a „Felség" azzal küldte le az iratokat, hogy a helybeli birtokviszonyokat érintő kérdések tisztázása végett az úrbéri törvényszékhez forduljanak. ( ?) Jellemző, hogy a jogászok azt a fáradtságot sem vették maguknak, hogy a birtokügyi panaszban illetékes szervet helyesen megjelöljék. A tanács a már ismert indoklással védte meg álláspontját, kitérve annak hangsúlyozására is, hogy a panaszosok már minden fellebbviteli fórumon 86 ü. o. 1855. június 15. 230. sz. és 1855. június 26. 234. sz. határozat. 87 U. o. 1855. júl. 3. 244. sz. határozat. 88 U. o. 1855. okt. 9. 380. sz. határozat. 89 U. o. 1856. febr. 12. 57. sz. határozat.