Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Három katonai összeírás a Rákóczi-szabadságharcról

Kétségtelen, hogy azok a lajstromok, amelyekből a fenti táblázatot öszszeállítottuk, nem a társadalom statisztikai felmérésére készültek. Arra viszont alkalmasak, hogy az adófizetők számát csaknem teljes pontossággal megállapíthassuk. A nyert eredményből pedig a családtagok számára is lehet következtetni.

9 A nyilvántartásban szereplőkön kívül figyelembe kell vennünk az adómentességet élvező családfők számát is. Ezt 20—30-nál nagyobbra nem tehetjük.

10 Kecskeméten a nemesek nem növelték ezt a csoportot a XVII—XVIII. század fordulóján. Számuk csekély volt (kb* 15 fő), és ugyanúgy viselték a közterheket, mint a város többi polgára.

11 Táblázatunk tanúsága szerint a lakosság számában a feldolgozott fél évszázad alatt jelentős ingadozás nem tapasztalható. Kizárólag a török kiűzésekor volt számottevő visszaesés. Az adófizetők 1711-ig nem érték el az 1300-at.

12 Sajnos a cívis társadalom szerkezetének statisztikai felmérése, egzakt vizsgálata még egyetlen város esetében sem történt meg. Ez a fennmaradt források hézagossága miatt igen nagy nehézségbe ütközik. Ezért nem könynyű következtetni, hogy milyen társadalmi csoportok vonták ki magukat a rendszeres adóztatás alól, hányan nem rendelkeztek a minimális adóalappal, a cívis társadalmon belül milyen arányokat képviseltek ezek, voltak-e foglalkozási ágak, társadalmi csoportok, melyeket külön tartottak nyilván.

13 9 Az adózók számából az egész lakosságra csak nagy körültekintéssel következtethetünk. Fügedi Erik a 15. századi Sopronban 4,68-as szorzószámot használja. Hangsúlyozza viszont, hogy az illető város iparosodottságától függően változik a szorzószám. A mezőgazdaságból élő lakosságnál a szorzószám mindig nagyobb. Adatait a német történészek kutatásai alapján alkalmazta. FÜGEDI, 1957. 1. évf. 1. sz. 54. Bárth János elemzései szerint Fajszon 1762-ben a kiscsaládok lélekszámátlaga 4,2 volt. A nagycsaládok átlagos lélekszáma 7,35 volt. Egy-egy házra 6,4 lakos jutott, egy háztartásra pedig 6,2 fő. BÁRTH, 1975. 89—92. Sajnos Kecskemétről a XVII. század végéről vagy a XVIII. század elejéről megbízható elemzéssel nem rendelkezünk. Űgy véljük leghelyesebb, ha a fentiek alapján szorzószámnak az 5-öt használjuk, amit a XVII—XVIII. századra vonatkozóan a szakirodalom is elfogadott. 10 Fügedi Erik megállapítása szerint Sopronban a 15. században 15 lakos nem fizetett adót. Kecskeméten a XVII. —XVIII. század fordulóján a különféle tisztséget betöltő lakosok adómentesek voltak. A tisztségviselők évenként változtak. Nevüket azonban gyakran felvették a jegyzékbe, és adókötelezettségüket is jelezték ilyenkor. Egyértelműen tehát nem dönthető el, hány adómentes volt egy-egy évben. Ezért bizonyos hibaszázalékkal feltétlenül számolnunk kell. 11 1720-as adóösszeírás szerint Kecskeméten 15 nemes lakott. A XVII. századtól a városba húzódó nemesség hosszú ideig nem élt nemesi kiváltságaival, Éppúgy viselték a közterheket, mint a város bármely cívise. A nemesség kiváltságainak érvényesítése érdekében kénytelen volt hosszan harcolni. Formális eredményeket is csak a XVIII. század legvégén értek el. A város csak 1799-ben járult hozzá ahhoz is, hogy terheiket ne contributioként, hanem taxaként fizessék. A jelzett időszakban nemesi kiváltságaik alapján tehát nem maradtak ki az adólajstromokból. RÉVÉSZ, 1956. 13., és 23—24. 12 KOSÁRY Domokos idézett tanulmányában azt állapítja meg, hogy ,,1699—1701. között Nagykőrösön 488-ról 469-re, Kecskeméten pedig 1091-ről 581-re(!) esik vissza a családfők száma . .." 1965. 32. old. Adókönyveink alapján ilyen mérvű visszaesésről nem szólhatunk. Az egyenletes létszámnövekedést csak a törökellenes felszabadító harcok és a Rákóczi-szabadságharc törték meg. Azonban a visszaesés még ekkor is lényegesen mérsékeltebb. A Kosáry által jelzett rendkívül nagy csökkenést úgy magyarázhatjuk, hogy az előző szám a rendszeresen megadóztatott lakosság egészét jelzi, az utóbbi pedig a számottevően nagy ingó és ingatlan vagyonnal rendelkezőket. 13 Ennek nyomait a hódoltság idején fellelhetjük Kecskeméten. Pl. : a kufárok adóját és a ridegek adóját gyakran külön tüntették fel.