Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

gazdasági fejlődését, s ilyeténképpen összfolyamatában pozitívnak tekinthető.

18 3. Kézműipari termelés, céhviszonyok A kézműipar szerepe a mezőváros gazdasági életében A XVI. századi Kecskemét gazdasági életének másik nagy termelőágazata a kézműipari termelés volt. Sajnos a török uralom első fél évszázadában a forrásszegénység miatt vajmi kevés ismerettel rendelkezünk a kisipariháziipari-parasztipari termelés volumenéről. Még leginkább a céhes szervezetű ötvösiparról, a szúcsiparról és a szabóiparról rendelkezünk valamelyes képpel, jórészt éppen a céhlevelekből. Adatgazdasá,guk miatt ezeket a céheket külön fejezetben tárgyaljuk. Összefüggő török források szintén a szűcscéhről, a szabókkal való vitáikról maradtak fenn. A tahrir-defterek közül mindössze az 1562-es összeírás tartalmaz egyetlen, iparral kapcsolatos adatot. Ekkor 20 malom után összesen 500 akcse illetéket jegyzett fel a török. Egy-egy malom adója tehát 25 akcse volt. Eszerint a kecskeméti malmok fél éven át üzemelő szárazmalmok, szélmalmok lehettek, mert az egész évben működők után 50 akcse illeték járt. A malmok száma jó három évtizeden át nem sokat változott, s még a 15 éves háború, a tatárdúlás idején, 1597-ben is 16 kecskeméti malom molnárjait sújtották 4 forint bírsággal a mértékek hibás voltáért. Összehasonlításképpen megemlítjük, hogy 1562-ben mindössze öt budai szandzsákbeli haszváros rendelkezett 15-nél több malommal: Pest (22), Buda (20), Kecskemét (20), Ráckeve (19) és Vác (16). Ugyanekkor Kecskemét két testvérvárosa, Kőrös (3) és Cegléd (11) összesen is csak 14 malmot üzemeltetett. Kecskemét tehát igen fejlett malomiparral rendelkezett, mint a Ráckeve—Cegléd vonaltól délre eső Duna—Tisza közi síkság legnagyobb gabonaőrlő központja. Valószínű, hogy a korabeli kecsekeméti defterekben szereplő Mónár, Molnos nevű adózó háztartásfők a malomtulajdonosok közül kerültek ki. A malmok nagy értéket képviseltek; 1562-ben a 20 malom mintegy 200 000 akcse (4000 forint) eladási értékkel rendelkezett. Érdekes, hogy bár a malomipar legalább akkora súllyal szerepelt a mezőváros ipari termelésében, mint a szűcs- vagy sza18 TAKÁTS S-, Régi pásztornépünk: élete. - Uő, Rajzok ... II. 1915. 259—353.; HORNYIK, 1927. 70—4, 82.; KÁLDY-NAGY, Harács-szedők... 1970. 155.; VASS E., Ráckeve und Dunaföldvár... 1972. 451—3.; HEGYI K., 1976. 135—6.; SZAKÁLY F., A Dél-Dunántúl.. , 1973. 64—8, 70—2, 81—4, 86—7, 97—101.; BALANYI, 1968. 98. KÁLDY-NAGY, Magyarországi... 1970. 37—9, 88. p. 30. jegyz.