Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

juhtenyésztés gyors felfejlődésére. Valószínű, hogy 1559-ben összesen kb. 5000 körül lehetett a birkaállomány száma, mert a másik két összeírás idején átlagosan 800 bárányt regisztráltak, s ez a szám hiányzik az 1559-es defterből, így megállapítható, hogy a juhok számának ugrásszerű növekedése 1559—1562 között következett be. 15. táblázat Kecskemét birkásgazdái, juhállományuk és fiaik 1559-ben Sorszám A birkâsgazda Sorszám neve juhállománya fia 0. 1. 2. 3. 1. Becsi György 300 Dimitre, nőtlen 2. Becsi Pál 200 — 3. Bíró Ferenc 150 — 4. Csika Lázár 304 — 5. Erdős Pál 350 — ti. Hajnal Orbán 100 — 7. Karácson Gergel 250 — 8. Kocsis (Kocka) Imre 300 — 9. Kovács János 200 Pál, nőtlen 10. Pesti Sebestyén 200 Ferenc, nőtlen 11. Pető Dimitre 400 — 12. Pető Gergely 100 — 13. Szabó Petri 400 Petri, nős 14. Takács Benedek 250 — 15. Talódi Petri 204 — 16. Tód Dimitri 350 — 17. Tód Ferenc 200 Összes 4258 4 A következő táblázatban az 1559-es adatokat közöljük. Megjegyezzük, hogy a juhtartók közül hat fő (Pető Dimitre, Pető Gergel, Becsi Pál, Hajnal Orbán és Bíró Ferenc) új beköltöző volt, az utóbbi kettőről azt is feljegyezték, hogy korábban Szeged lakói voltak. Érdekei, hogy míg 1546-ban 1000 növendékbárány után szedett a török tizedet, addig 16 év múlva már csak 600 bárányt találtak, holott az anyaállatok száma lényegesen megemelkedett. Lehetséges, hogy a bárányok számát pontatlanul vették jegyzékbe, vagy a juhosgazdák lepénzelték az összeírót, s így az a ténylegesnél sokkal kevesebb bárány után állapította meg a tizedet. A Kecskemétnél jóval kevesebb juhot tenyésztő Cegléden és Nagykőrösön 1700—2700 között váltakozott a növendékbárányok száma. Ennek arányában feltételezhető, hogy Kecskeméten legalább 3—4000 bárány volt, vagyis könnyen lehetséges, hogy a juhok tényleges összlétszáma