Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

többi budai haszváros birkatartásával kapcsolatos adatokat, hogy ezek tükrében pontosan lemérhessük a nagy Duna—Tisza közi mezőváros juhtartásának helyét és szerepét. 12. táblázat Kecskemét juhtenyésztése (1546 — 1562) Juh A tizedbárányok Év anyaállat (db) bárány (db) összes (db) Juhosgazda (fö) száma (db) adója (akcse) 1. 2. 3. 4. 5. в. 7. 1546 3759 1000 4759 16 100 1000 1559 4258 T 4258 + ? 17 ? ? 1562 10693 800+ ? 7103 + ? 25 80 + ? 950+ ? A következő táblázatban csak azokat a városokat tüntetjük fel, amelyekben juhtartással kapcsolatos adatokat is feljegyeztek a török adórovók: 13. táblázat A budai szandzsák hászvárosainak juhtenyésztése (1546 — 1562) 1546 1562 Juh Juhos Város anyaállat (db) bárány (db) öszszes (db) gazda (fö) anyaállat (db) bárány (db) öszszes (db) juhos gazda (fő) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. Buják 50 40 90 1 65 60 125 1 Cegléd 1856 2100 3 956 14 1 194 3000 4 194 8 Földvár 100 — 100 1 — 500 500 î Kecskemét 3759 1000 4 759 16 10 693 600 11 293 41 Nagykőrös — 1350 1 350 ? 1 979 2500 4 479 7 Ráckeve 500 — 500 3 1 150 1010 2 160 7 Tápiószecső 100 50 150 1 150 — 150 1 Vál 50 40 90 1 260 1600 1 860 2 Együtt 6405 4580 11 885 37 15 491 9270 24 761 67 A következtetések levonása előtt tekintsük át az egyes juhosgazdák kezén levő juhállomány megoszlására vonatkozó adatokat is a három kecskeméti adódefterből. Az 1546-os és 1562-es összeírás a pásztorok nevét (olykor csak a számukat) is megadja. Mivel a szolgatartás egyben utal a társadalmi differenciálódásra is, ezért a velük kapcsolatos adatokat is feldolgoztuk.