Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

kinek számát sem tudják" —írta panaszuk alapján 1668-ban Pest vármegye egyik szolgabírója.

6 Az 1565-ben kincstári fennhatóság alá került Kecskemét pénzügyigazgatási szempontból lényegesen kedvezőbb helyzetbe jutott, mint sok más szultáni haszváros. Éspedig azért, mert itt a kincstári jövedelmet nem az egymásra licitáló, az adókat csillagászati összegekre srófoló mohamedán adóbeszedési vállalkozók kezelték, hanem a mezőváros magisztrátusa. Vagyis Kecskeméten, bár szultáni birtok volt, nem jött létre a sajátos mukátaarendszer, melynek mohamedán haszonélvezői néhány évtized alatt tönkretették a legfejlettebb hászvárosok gazdasági potenciálját is. Az 1560-as évek végén ugyan élt egy mohamedán adóbeszedő Kecskeméten is, de ő a szegedi szandzsák bácsi és környékbeli mukátaájának a kezelője volt. 1566—1569 között „Ahmed bin Iszmail kecskeméti lakos" szedte be a bácsi pénzelszámolási adókerület mindennemű bevételeit, melyek összege 207 460 akcsét tett ki. 1569-ben Üvejsz bin Mohammed lett az utóda, s ettől kezdve adóbeszedéssel foglalkozó mohamedán kecskeméti lakosról nem esik szó többé és az itteni török kolóniáról sincs egyéb adatunk. Évi adójövedelmei alapján Kecskemét 1565-től került be az élvonalba, s ettől kezdve a török uralom végéig egyike volt a tíz legnagyobb bevételű szultáni hászbirtoknak. Ezek zömmel a Duna és a Tisza nagy forgalmú vámhelyei közül kerültek ki (Vác, Buda, Ráckeve, Dunaföldvár, Szeged, Szolnok), másrészt pedig a kereskedelem egyéb központjai, szárazvámállomások voltak (Debrecen, Pécs, Siklós, Székesfehérvár, Szigetvár). Kecskemét különleges jelentőségét éppen az adja, hogy bár sem átkelorév vei, sem útvámmal nem rendelkezett, mégis egyike volt a tíz legfejlettebb hódoltsági mezővárosnak. Az 1560-as évek közepétől az 1590-es évek végéig a rangsor 6—8. helyén találjuk a Duna—Tisza köze középső területeinek legfejlettebb települését, mely erős gazdasági potenciálját nagymérvű állattenyésztésének és marhakereskedelmének köszönhette.

7 A mezőváros adói a királyi Magyarország részére A török területek magyar lakossága az országgyűlés által megszavazott portális adónak a felét tartozott fizetni, amennyiben a szükséges adóalapnak a birtokában volt. Az 1547-es magyar országgyűlés X. törvénycikke szerint a subsidium (hadisegély) fizetésére azok kötelezhetők, „akiknek hat forintot 6 HEGYI K., 1976. 115—6,155.; A XVI. század végén már a „három város" volt a budai török legfontosabb „salétromos városa". (HORNYIK, 1861. II. 342—3.) Kecskemét pusztulását 4 török oklevél is bizonyítja: 1597. X. 22. (HORNYIK, 1861. II. 340—2.), 1598. X. 5. (U. o. 342—3.), 1599. (ü. o. 343—4., Kalgai tatár kánhoz), 1599. (ü. o. 344., Szeadet Giráj tatár kánhoz); PURJESZ, 1598. 188. 7 HEGYI K., 1976. 107.; VELICS, 1890. II. 351.