Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

EPERJESSY KÁLMÁN Bács-Kiskun, illetve Bács-Bodrog megye a II. József kori Országleírásban

ze". Felsőszentiván (XIV. 32. 8.) szintén „Ein alter Römer Schanze". Újvidék (XVII. 41.8.) „Hier in dieser Section sind besonders die Römer Schanze merkwürdig, derén es zweirley gibt und zwar gross und klein. Die grBen spuren sich hier bey Neusatz an den Morast und erstrecken sich bis an der Theis FluB ; die kleineren gehen aus den gröBeren hinaus und erstrecken sich durch die ganze Breite der Section gegen 4 Stunden. 17jzsablyánál (XVIII. 39. 2) a Tisza mellett egy régi sánc található, valószínűleg egy elpusztult híd helyén, ahol most átkelőhely van. Vilovánál (XVIII. 40 1.) a mocsáron keresztül egy töltés vezet a faluba, amelynek elején most is láthatók egy régi török sánc maradványai. Ezen a környéken is sok őrhalom van. Titelen (XIX. 39.) a hegyen láthatók egy régi kastély és várárok maradványai. A fentiekben kívántunk a szöveg helytörténeti forrásértékére rámutatni. A helyi viszonyokkal ismerős olvasó bizonyára ki tudná egészíteni a mondottakat. Meggyőződésünk, hogy a II. József korabeli Országleírás itt közreadott szövege alapvető segítséget nyújt települési, közlekedési, hegy- és vízrajzi stb. állapot megismeréséhez. NAGYBETŰVEL közöljük a település mai, ill. a századfordulón használatos hivatalos névalakját. Amennyiben a település Jugoszláviához tartozik, a ,,jug." rövidítés mellett (M. Markovié: Geografsko-Istorijske Ismenik Naselja Vojvodine za period od 1853. godine do danas Novi Sad, 1966. c. munkája alapján) feltüntetjük annak mai hivatalos alakját is. Végül a településnek a forrásunkban szereplő alakját közöljük. A helynevek melletti római szám az oszlopot (Colonne), az első arab szám a szakaszt (Sectio), a másik a arab szám a szakaszon belüli sorszámot jelzi. HELYNÉVMUTATÓ ADA XVIII. 35. 1. jug. Ada Ada, Adda ALPÁRI CSÁRDA XVII. 26. 1. Alparer W(irths) h (aus) AKASZTÓ XIV. 28. 1. Akasztó ALSÓEREK XIV. 28. 4. Alsó Örek ALMÁS ld. Bácsalmás ALSÓKOVIL XVIII. 40. 3. jug. Kovilj Unter Kovil oder Kobil 38* 595