Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

EPERJESSY KÁLMÁN Bács-Kiskun, illetve Bács-Bodrog megye a II. József kori Országleírásban

a mocsáron épült töltésen a homokdombok mentén lehet eljutni, száraz időben egy rövidebb út is van a mocsáron keresztül. Izsákról Félegyháza felé negyedóráig homokdombok mellett visz az út, ahol a sószállító szekerek járnak. Kecelről Jankovácra szintén a homokdombok mehezítik a közlekedést. Soltvadkertről háromfelé ágazik az országút. Kiskunhalas, Kiskőrös és Pest felé; legelőkön át visz és kényelmes. A Halas—Pest szakaszon azonban homok van, és háromnegyed mérföld hosszúságban kunhalmok húzódnak. Kecskemétről a postaút Halasra menet csupa homokhalmokon vezet keresztül, és jó állapotban van. Kalocsára a szőlőkön és kunhalmokon keresztül a Sárközi csárda mellett visz. Fülöpszállásra és Szabadszállásra is hasonló az út a szőlőkön és dombokon át. Az út nedves időben jobb, mint szárazban, és tovább is ilyen a szőlőkön és halmokon át, kivéve egyes helyeket, ahol a homok mélyebben fekszik. Szentiván mocsaras helyén árkot ástak. Cséb útja nehéz fuvarnak nem alkalmas. Szenttamásnál az országút csak szép időben jó. A Tisza mentén (Martonos, Zenta, Becse stb.) haladó utak kemény talajúak ós nagyon jók. Az utolsó előtti (VII.) pontban a települések fekvéséről van szó. A település tájolási adatait kell közölni. A magaslati pontot, amelyről az illető hely és környéke látható. E tekintetben a megyéről mint túlnyomórészt lapályos területről csak negatív lehet a beszámoló. Nincsenek magas hegyek, csak homokdombok, kunhalmok, amelyekről a környék szemmel tartható. Ezen mit sem változtat, hogy a lakosság a dombot hegynek nevezi. Kalocsának, Érsekcsanádnak, Bajának domb a magaslati pontja: Kecskemét, Kiskunfélegyháza síkságon fekszik. Kiskunamajsán, Monostoron mélyen fekszik a homokdomb. Izsákon kettőshalom a domb neve. Sok helyen a dombról megjegyzik, hogy jó kilátás nyílik róla, de egyébre nem használható. Másutt a domb részét alkotja a szőlőnek. A XVI. szakasz településeiről megjegyzik, hogy valamennyit dombok szelik át. Katymáron összefüggő dombsorozat van. Csantavérnél a Hosszúhalom uralja a vidéket. Számos halmot őrhalómként említenek. A 37. szakaszba tartozó szállások is csupa homokdombszerű emelkedések. E néhány kiragadott adat is érzékeltetheti, hogy ezen a területen a homok és a homokdomb (kunhalom) jelenti a táj meghatározó jellegét. Hegyszerű emelkedések csak a Száván túl, a sziavon részeken vannak Déronyával (XIV. 19. 2—3.) kapcsolatban azt olvashatjuk, hogy ,,ez a terület a magyar oldalon lapályos, a szláv oldalon azonban hegyes". Erdőd a legmagasabb pontja a vidéknek. A Megjegyzések (Anmerkungen) rovatban figyelemreméltó régészeti tanulmányozást igénylő feljegyzéseket olvashatunk római sáncokról és török építmények maradványairól. így: Vaskút (XIV. 33.) „Altér Römer Schan-