Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

NOVÁK LÁSZLÓ Pest—Pilis—Solt vármegye alföldi vidékeinek településrendszeréi a XVIII. században

Majorságbéli nékünk engedett földekk használásáért 80. f. és 18. nyári szekér szénát, Bor-Korcsmának árendájában 60. f. Pálinka Korcsmák használásáért 12. f. olly képpen hogy az Pálinkát tellyességgel az bort pedig ha adódik folyó azon Mélghos Földes Uraságtul vegyük; Mészár szókért 4. f. 20. xr. és 50. füstölt marha nyelveket, Tiszán lévő 4. Malmokért 40. f. Nádasnak használlásáért 40. f. és 1000 kive nádat, vagy helette 10. f. Tiszának, Tónak szabados halászattyáért 10. f. fizetni, és adni kezdettünk, más némelly Helségekk Tizedit, ugy magunk földi Termésebéli Kilenczedet, és Tizedet hajdani contractualis szokásunk szerint Váczra vittük, Kukoricza vetést ugyan már egynehány Esztendeje hogy nem tettünk, azért mindazon által Mlghoss Földes Uraságunk fönt tartya önön kívánságát, de bizonyossan mennyit kölletik érette fizetnünk, még nem tudhattyuk. Közülünk minden Ház helyes két Gazda Kender Kilenczed helett 1. Zsákot adni, vagy helette 25 xr. fizetni tartozik. Föllyebb jelentett Esztendőtül fogva tehát ez ideig nagy Mélghu Földes Urunknak eképpen minden némő adózásunkat teszük. Ad 3

lum Már beszéltettük mikor, miképpen mostan is folyamatban lévő Contractusunkhoz jutottunk, a' szerint föllyebb elöl számlált mindennemű Census, Árenda, Konyhabéliek, és Robottyaink föl váltása összességgel tesznek 544. f. 70. xr. ezeken kivül adunk 18. szekér szénát, Mészár széktül penigh füstölt 10. marha nyelvet. Ad 4*

Qm Határunkban szellőnek alkalmatos helyünk vagyon, és közülünk felelessen vannak a Gazdák, kik Szöllőkkel birnak. Helsógünkbéli Korcsmát fél esztendeig ingyen, fél Esztendeig Árendában, az Mészár széketis úgy a' Tiszának, Tónak halászattyát, Tisza nádassait, bőv réttyeit, gazát Esztendőnkint Árendában használlyuk, alkalmatosságunkra közöttünk lakos némelly Gazdákk a' Tiszán Malmai vannak, közönsíges Kölcsigen föl épített száraz Malmunkk jövedelmit ingyen vészük, Tűzre való kevéss füzeseink is vannak. Helségünk számára 5. ökrü 30. szekér szénát kaszálunk,és 15. Posonyi Métő tavaszi Vetést teszünk, azt penig közszükségünk enyhítésére alkalmaztattyuk ; Szőlő kötésre alkalmatos sásunk bőven vagyon, Igás, hámos, fejős Marháink, és heverő Barmaink határunkban legelődnek, nevezetes vásáros két Helyekhez fél napi járó földre lakunk, Szegedről Pestre az Királyi Soót viszünk, és azért bérünket vészük, alkalmatosságunkra azt is tartyuk, hogy a Tisza határunkban vagyon. Kárunkra határunk béli földek sovány homokossak, és Marháinkhoz képest szűkek Legelőink. Ad 5

tum Határunk béli földek soványok, és homokossak, közöttünk Ház helyekhez képest Kerthelyekre vannak föl osztva, és minden Jobbágyk azon kert helyin vagyon ugar, és vetés alá való fölgye, és kaszálló réttye. A Szántó földeit penigh eképpen használlya: ugarlott földiben 12 % Posonyi Mérőre való Oszi vetést tészen, Tavaszi vetéstis 12% Posonyi Mérőnyit úgy alkalmaztatt, hogy valamint a' béli Termésit le Kaszállya, ós föl takarittya, azonnal az földet szántással le forgattya, és abban második szántás tételiben Oszel búza vetésit teszi, Kert helin több meg maradott fölgyeit penigh rétnek tartya, és azon 6. ökrü 6. szekér szénát kaszál, Kert helyen kívül vagyon egy szántó földe, kiben 4. Posonyi mérő vetést tészen, vagyon másfél Posonyi Kender mag vetés alá való földeis. Sarjút nem lehet kaszálni, mivel tilalomban tartatnának is réttyeink, második kaszára az fű meg nem nyőlne az mint tapasztalásunkbul is mondhattyuk, hogy miólta ezen földet lakjuk sarjút az fű ujiulásának nagy hősigek által el száradása miatt, nem kaszálhattunk.