Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

NOVÁK LÁSZLÓ Pest—Pilis—Solt vármegye alföldi vidékeinek településrendszeréi a XVIII. században

Ilyen telekviszonyok miatt a belső határon és külső pusztákon mezei kertek alakulhattak ki, amelyek a paraszti gazdaságok egy-egy intenzív üzemhelyét képezték : a szántóművelés és rétgazdálkodás mellett a szállás funkcióját is betöltötték. A mezei kertek sajátos üzemszervezeti képződmények, amelyek a XVII. századot megelőzően is léteztek, a Duna—Tisza köze e vidékének jellegzetes településrendszer-típusa volt kisebb települések határán mint Abonyban és Nyársapáton is.

102 Tehát a XVIII. század időszakában már Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd településrendszere funkcionálisan megosztott volt. A belsőség a lakóházak, szűk porták és az aklok, szálláskertek együtteséből állt (6, 8. kép), amelyhez a mezei kertek tartoztak (9. kép). A kertek tulajdonképpen mezőgazdasági üzemhelyek voltak, ahol szántóföldi növénytermesztés, szénatermelés történt, s felépültek ott istállók, színek, és rakományokat tároltak. A XVIII. század végén az úrbérrendezés nem érintette a mezei kertekett Kecskeméten, Nagykőrösön nem osztották fel a határt jobbágytelkek szerint, így határrendezésre sem került sor. Cegléd hátrányosabb helyzetbe került a XVIII. század folyamán. A Clarissa-rend — mint a helység egyedüli földdesura — kiterjesztette a hatalmát a mezővárosra, s 1751-től pedig teljes jobbágyi szolgálatot követelt a függésbe süllyedt ceglédiektől (pénz, naturálé fizetés, kilenced adás, robot, stb). 1770-ben mérték fel a belsőséget és a határt jobb ágy telkek szerint, s rendelték el a határ három nyomásra történő felosztását. A mezeikertekkel, illetve tanyákkal kiépült ceglédi határ — a reguláció ellenére — megőrizte korábbi településrendszeri funkcionális megosztottságát (ház-akol-tanya). A jobbágytelek fundamentumaként a tanyasi (jobb minőségű) földet vették alapul. így Cegléd településrendszere hasonló képet mutatott a Kőrös menti nagyhatárú — s földesúri fennhatóság alatt álló — településekkel, mint pl. Békéscsaba, Mezőberény, Mezőberény, Gyoma, Endrőd, Öcsöd, Szarvas stb.

103 A demográfiai helyzet megváltozása, a mezővárosok lélekszámának növekedése, s század végére előidézte a lakóközpont kiterjedését az akolkertekre, s azok gazdasági funkjának átalakulását váltotta ki. Mindezek következményeként fokozatosan megnövekedett a határbeli üzemhelyek, a mezei kertek gazdasági jelentősége, átvéve az akolkertek funkcióját, a gazdasági központ jelleg, a tanyaüzem szerepe hangsúlyozódott ki. 102 PETKÖCZI, 1961. 10.; EBI, 1962. 182—192. 103 WELLMANN, 1967. 312—314. p.; Vö. MENDÖL, 1929.; NÓVÁK, x977/a.; SZILÁGYI 1967. ; SZILÁGYI, 1973.