Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Kecskemét város Tanácsa a XV—XIX. században

valószínűleg a bírák 12 tagú testületének a tagjai voltak: a főbíró, a másod­bíró, az adószedő bíró, 4 kisbíró, a vásárbíró és a 4 szekbíró. 146 Az 1713-as szavazójegyzék az alábbiakat tünteti fel: Judices Primarius, Secundarius, Census Exactor, 4 Judices Minores, Agoranomus, 2 Judices Macelli in Superiori Macello, 2 Judices Macelli in Inferiori Macello. 147 1718-ban még 12-en voltak, ugyanis április 24-én, tehát bíróválasztáskor felsorolták a bírák vendégségének a költségeit, mely összesen 30 tallér 2 garast tett ki. Ekkor: ,,. . . bírák uraimék a vendégségen fennhattak és a naturálék helyett inkább pénzt vettek fel, azért adatott és osztatott el 12 felé a feljebb írt summa." 148 1729-ben, amikor elrendelték a ,,bírák készpénzbeli fizetését", a felsorolás­ban a főbíró, a másodbíró, a gazda („kit is vásárbíró helyett feltévén") és a sáfár („kit is elébbeni Tyúk Deák helyett feltévén") szerepelt, az adószedő bírót valószínűleg kifelejtették. Ekkor a főbírónak 200, a másodbírónak 150, a gazdának 100, a sáfárnak 50 rajnai forint fizetést határoztak meg. 1735-ös keltezéssel egységes szerkezetbe foglalták a tisztségviselők eskü­mintáit. 149 Ebben megtalálható a főbíró, a másodbíró, adószedő bíró, szék­bírák, kisbírák és sáfár esküjének formája, valamint a „tanácsban választott emberé". Az esküszövegek csak a székbírák esetében utalnak a főbíró iránti kötelező engedelmességre, tehát ekkor már a székbírák nem tartoztak a magisztrátus körébe. Egyébként a szövegezés mindegyiknél szinte szóról szóra megegyezik, és csak a római katolikus vallásúak részére alkalmazható, ezenkívül a füzet az egyház világi tisztviselőinek és a céhek vezetőinek az eskümintáit is tartalmazza. Ebből következik, hogy nem tekinthetjük hiva­talos tanácsi kiadványnak, hanem valószínűleg egyházi eredetű irattal ál­lunk szemben. A bírák számát is —a Tanácséhoz hasonlóan —csökkentették. Az 1721-es szavazójegyzéken egyetlenegy kisbíró fordul elő, de az is a másodbíró he­lyett. 150 A rangsorban a kisbírák helyén 2 albíró (subjudices), 4 hadnagy (ductores), majd a vásárbíró következik. Az 1724-es szavazójegyzékben ismét másodbíró van, de a kisbíró elnevezéshez már többé nem tértek vissza, hanem helyettük polgárokat és hadnagyokat neveztek meg. Tehát a kis­bíráknak az 1735-ös esküminták közötti szerepeltetése valószínűleg egy korábbi állapotnak megfelelő szöveg gépies lemásolásából eredt. 1724-ben 146 Esetleg csak két székbíró tartozott a bírák közé, és a két jegyző egészítette ki számukat 12-re. Az adó­könyvekben némi bizonytalanság tapasztalható, mert 1712-ben 3 székbírót és 1 városgazdát, 1713-ban pedig 6 székbírót tüntettek fel. 147 Közigazgatási iratok 1818—79. sz. 148 SZILÁDY jegyzete X. pont. 149 Vegyes iratok. 4. köt. Esküminták. 150 Közigazgatási iratok 1818 — 79. sz. Ugyanebben az évben a számadáskönyvben is kisbírónak nevezi magát.

Next

/
Thumbnails
Contents