Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

NOVÁK LÁSZLÓ Pest—Pilis—Solt vármegye alföldi vidékeinek településrendszeréi a XVIII. században

A szántók és kaszálók nagyságát, úgyszintén a kenderföldek területét is ismerjük a XVIIL században. Ahogyan eltérő volt az egyes vetők befogadóképessége és a rétek szénatermése, úgy változott helységenként a kenderföldek területe, mint az kitűnik az 1728-as összeírásból is. A nemrégiben újjátelepült Irsán 3, Foktőn 4, míg Apostagon, Csanádon, Szeremlén, Tasson stb. 15 pozsonyi mérő, más helységekben ennél több magot is vethetett el egy-egy gazda kenderföldjébe. Azok a helységek, amelyek csupán pusztákon műveltek szántóföldeket, esetenként kendert is csak ott termesztettek, mint pl. a bogyiszlóiak, akik a Oaráb pusztán kizárólag csupán kendert vetettek.

54 A kender termesztésén kívül jelentős szerepet töltöttek be a kertek a kukorica és egyéb kerti növények, gyümölcsök termesztésében is, kivétel nélkül minden helységben, de különösen a Duna menti falvakban, ahol a település körül, illetve a belső határon foltszerűen kiemelkedő szántásra alkalmas földdarabokon a kertművelés volt a legjövedelmezőbb mezőgazdasági ágazat. A hartai, kalocsai, foktői stb. jobbágyok vallomásából megtudjuk, hogy számottevő haszonvételt biztosítottak a „Káposztás Kertyeik", kukoricás, veteményes és gyümölcsös kertjeik. A hartaiak elmondásából kitűnik, hogy „ami kevés föld hatarunkban vagyon áztat Kukuriczaval, Kenderrel, Babbal szoktuk bevetni".

55 A kertészkedés fontosságát hangsúlyozza az az adat is, amely bizonyítja, hogy a foktőiek a XVII. század elején már intenzív zöldségtermesztést folytattak, s termeivényeikkei megfordultak távolabbi, nagyobb mezővárosokban.

56 A kapásnövények tehát kívül rekedtek a gabonatermesztés kötöttebb nyomásos művelési rendszeréből, a határ különböző, kisebb-nagyobb területű földdarabjaira kerültek. A gabonaféléken kívül mindenféle zöldségféléket, gyümölcsöket ott termesztették.

57 A nagyobb mezővárosokban, ahol a jobbágy telki viszonyok nem alakultak ki, s a mezeikertes határhasználati rendszer jött létre, a kerti növények szintén egy helyre kerültek, távolabb a szántóföldektől. Nagykőrösön például a szőlőhegyeken történt a kukorica, kender s egyéb zöldségféle termesztése.

58 54 PML. CP. I. 4. Conscript. Regnicol. 1728. Bogyiszló, 811—814. pag. 55 ADATTÁR .Resp. Poss. Hartha, 4. p. 56 Nagykörösön is több alkalommal megfordultak. Az 1632. évi számadáskönyvben ez szerepel: „Ismegh Vörös Hagymát vöttünk az varas számára itt az piaczon egy Foktői embörtül d 70" PML Nagykőrös város levéltára, Bírói számadások, 1632. Vö. NÓVÁK, 1978./b. 57 Lásd BÁRTH, 1974,b. 213—233.; BÁRTH 1975/a. 57. 58 ,,. . .azon szöllő lábjában minemű kender és káposzta föld vagyon. . . mind a Lencsési Hegyben szöllő szomszédja lévén sokszor volt vélle együtt onnan tudja, hogy annak a Világos Hegyben is volt 64 út szöllöje ... a' mely szöllőnek lábjában volt egy jó darab szántó föld is ..." PML V. 5. 203-e. Nagykőrös Város Törv. széke, Peres ir. 364. sz. 1781. jan. 29.