Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

NOVÁK LÁSZLÓ Pest—Pilis—Solt vármegye alföldi vidékeinek településrendszeréi a XVIII. században

vetés stb. révén. Azokban a falvakban, ahol a hatás csak szűk teret biztosított a szántóművelés számára, csupán a két nyomás alakulhatott ki. Sok helység azonban pusztai földekkel is rendelkezett, s ez a lehetőség a földművelési rendszer fejlődésében is éreztette hatását, mint az Pilis példáján is igazolható. A jobbágyok elmondják 1768-ban, hogy belső határukon két vetőre osztották a szántóföldeket (egy-egy vető 4 darabból állott, amelyekben egyenként 20 p.m. gabonát vethettek), de harmadik kalkatúrával is rendelkeztek, amely „földes urunknak eddig való engedelmibül DánSzentmiklósi szomszéd pusztán vagyon". Itt csupán 3 darab földből tevődött ki a vető.

42 A pusztai földek tehát szervesen a belső határ szántóföldi művelési rendszerébe tartoztak, s gyakran a nyomások számának növelését is előidézték, mint például Tass esetében. Az úrbérrendezést megelőző időszakban négy nyomásra osztották a szántóterületet, amely a belső és külső határban helyezkedett el, s összesen 59 pozsonyi mérő gabonát (az első calcatúrába 22, a másodikba 21, a harmadikba 6 és a negyedikbe 10 p.m. fért) vethetett el benne egy telkes jobbágy.

43 A XVIII. század elején területünk jelentős részén a kötetlenebb, kertes határhasználati rendszer volt érvényben. BARTH János megállapítása szerint a Kalocsa környéki helységek határa kertes művelés alatt állt.

44 Patajon pl. 1728-ban az összeírok kiemelték a kalkatúrák hiányát, s említették, hogy kertekben (Hortos) történik a földművelés.

45 A homokvidék területén, keletebbre, az egykori szabadalmas hesz városok határán is ezt a határhasználati rendszert találták 1728-ban, Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd esetében megjegyezték: Oppidi hujus territórium propriorum ad nullás calcaturas est subdivisum; verum ab antiquo ad hortos Campestres Vulgo Mezei Kert subdivisum".

46 Tehát ezekben a mezővárosokban is mezei kertekben történt a gabonatermesztés, szénatermelés, s megjelentek rajtuk a szállások is, amelyek a jószágtartásra irányítják a figyelmet, azaz á gazdasági üzemközpont jellegre. A kertes, mezei kertes földművelési rendszer csupán részben volt függvénye a szabad jogállásnak. A XVIII. század elején a gyérebb népesség és a kiterjedt földterület megkívánta ezt a kötetlenebb művelési módot. A XVIII. század közepére azonban, amikorra a helységek lélekszáma gyarapodott, a pusztákon is többen osztoz42 Vö. WELLMANN, 1967. 302. 43 ADATTÁR, Resp. Poss. Tass 5. p. 44 BÁRTH 1974,b. 213—233. 45 „Hinc ad nullás Calcaturas in ysdem supraspecificatis Praedis divisor habent Terras, verum ad hortos vulgo Kertek, in quibus seminaturam capacitatis exercent Metr. 1012 Oppidum hoc is productis Praedys Terras arabiles habent ingro Sabulo, et cariceto mixtas, est medioris íertilitatis Autumnalis seminatura auten proreguirit majori ex parte terram Vernalis veram unam araturam sex, et octo bobus . . ." PML CP. I. 4. Conscript. Regnicol. 1728. Pataj, 779—780. pag. 46 PML CP. I. 4. Conscript. Regnicol. 1728. Kecskemét, 228—229. pag. 31* 483