Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Kecskemét város Tanácsa a XV—XIX. században
Az esküdt tanácsbeliek (szenátorok) bizonyos szakfeladatokkal is meg voltak bízva. A tizedbírákról már szó esett, 1765-ből ismerjük a cigánybírák esküjét, és megvannak például a „tűzi inspectorok" iratai. 140 Az 1770-es évekig általában bírónak, később, ,inspector"-nak nevezték az egyes szakágak irányításával vagy ellenőrzésével megbízott szenátort, például erdőinspector, úti inspector, ,, senator-inspector''. A Tanács tagjai a XVIII. században legtöbbször ugyanazokból a tekintélyesebb családokból kerültek ki. Az 1754—1756 közötti tanácstagok 22 vezetékneve közül 11 már 1705-ben is előfordult. Az 1750-es évek 25 vezetékneve közül 1770 és 1780 között még 16, 1780 és 1800 között még 14, 1800 és 1820 között pedig 9 szerepelt. Az Electa Communitas 1822-ben panaszt terjesztett a megyei vizsgálóbizottság elé, hogy a Tanács tagjai mindenben szorosan összetartanak, mivel egymással rokonságban vannak. 111 Ezen állításuk bizonyítására egy kimutatást is készítettek a tanácsbeliek rokoni kapcsolatairól, eszerint a „magistratualis tisztek" száma a főjegyzővel együtt 21 volt, és közülük mindössze 6-nál nem mutatták ki a rokoni kapcsolatokat. A tanácstagokat a szavazójegyzékekben és az adókönyvekben általában ,,Űr"-nak nevezték, és többen valószínűleg armalista nemesek voltak, de ezt nem, vagy nem következetesen tüntették fel. 142 Egy-egy név mellett az „úr" jelző megjelenéséből a tanácstaggá választására következtethetünk, de a jelölés vagy választás módjára vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk. A szenátorok többsége ekkor is a vagyonos réteghez tartozott. Az 1755/56os adókönyvben a 2168 adózó átlagban 4 tallér és 2 garas adót fizetett. Tíz tallér feletti összeget mindössze 2,6%-uknál számítottak (56 fő). A tanácstagok adója ezzel szemben átlagban 10 tallér 3 garas volt, és 45,6 %-uk fizetett 10 tallért vagy ennél magasabb összeget. (8. táblázat.) Legtöbbjük az adóját borban fizette, ami jelentős kedvezményt jelentett számukra. A megyei Vizsgálóbizottság utasítására, valószínűleg az Electa Communitas megalakítása után, a tanács létszámát a főbírón kívül 12 főre csökkentették, valamennyien törvénytudók voltak és három kivételével ügyvédek. 143 Bár kisebb vétségek esetén továbbra is bíráskodtak, illetve testületi döntéseket hoztak, mégis feladataik legnagyobb részét az előadói, ügyintézői 140 BKML IV. 1504. Kecskemét város Tanácsának iratai, c) Közigazgatási iratok. A tűzi inspectorok iratai. 141 BKML IV. 1501. A Kecskemétre kiküldött Vizsgálóbizottságok iratai, b) A megyei Vizsgálóbizottság iratai 3. téka 1822. 142 1754-ben a szavazó jegyzék 17 ,,úr"-at tüntet fel, 1755-ben 16-ot, 1756-ban pedig 19-et. Űj név közöttük 1755- ben 1,1756-ban ugyancsak 1, azonban 1755-ben 4 olyan személy volt, ,úr", aki az előző évben még nem volt az. 1756- ban 2-nél hasonló a helyzet. Ebből arra következtethetünk, hogy 1755-ben négy, 1756-ban két új személlyel egészítették ki a tanácsot. 143 LIPÓTZY i. m. 34.1.
