Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
NOVÁK LÁSZLÓ Pest—Pilis—Solt vármegye alföldi vidékeinek településrendszeréi a XVIII. században
Cegléd is. Ezekben a helységekben a föld használatához való jogokat a földesúrral kötött egyezségekben szabályozták. A jobbágyok, zsellérek a kontraktusok értelmében a ház, porta, illetve a föld használatáért meghatározott összeget, cenzusü és árendát fizettek, a megtermelt javakból —úgy szintén a bárányokból és méhekből is —kilencedet, olykor heted dézsmát adtak, valamint papi tizedet. Szeleczky Márton, Alberti földesura 1721-ben kötött egyezségében az igás jószággal rendelkező jobbágyokra egy rhénes forint porta adót, vala, tiint az őszi és tavaszi gabona terméséből kilenced beszolgáltatását rótta ki. A gyeptörésben termett kölesből tizenkettedet kívánt magának. 22 Ráday Gedeon 1753-ban az apostagi jobbágyaival úgy egyezett meg, hogy 430 forintot fizettek neki, és egy mázsa vizát szolgáltattak be esztendőnként, valamint a részére jutó nádat Pécelre fuvaroztatta jobbágyaival. Mindezek fejében Ráday gróf átengedte földesúri haszonvételeit alattvalóinak (dézsma, kocsmák jövedelme, kaszálóhasználat stb.). Az uraság nem tartott igényt kuriális portára a faluban, azt ház építésére átengedte úrbéreseinek, és meghagyta, amennyiben majorsági földeket és réteket szakítana ki magának, azt is árendásainak engedné át. 23 Abonyban a Csuzy, Talián, Vörös famíliák megkívánták jobbágyaiktól a kilencedet, akiknek még királyi dézsmát és a vármegye limitációja szerinti tizedet és s.&"" 1-ó, i énzt is fizetniök kellett. 21 A kalocsai érsekség hasonlóan, részben eg^ összegben meghatározott bérleti díjért juttatta jobbágyait birtokának ч „asználatába. Gróf Csáky Miklós érsek az 1751. évben kötött kontraktusába 1 a bogyiszlóiaknak 350 Rh. forint összegű censust állapított meg, amelyért jogosultak voltak a falubeliek épület- és tűzifa beszerzésére az uradalmi urdőségekből, valamint a Szent Király, Szent István, Izsák, Borzashát, Sipsa, Ollár, Adács, Borjúháza, Dermény és Nyaraló nevű puszták használatára. E censuson kívül a különféle terményekből és jószágból kilencedet és tizedet is követelt az érsekség. 25 A meghatározott, rendszeres időközönként megkötött úrbéri egyezségek szabályozták tehát az úrbéresek és a földesúr közötti jogviszonyt. A kontraktusok nem csupán a jobbágyokra róttak terheket, ez a jogi kapcsolat a földesurat is javainak közrebocsátására kötelezte. Mindez egyértelműen megnyilatkozik Apostag példáján. Ráday gróf, akinek hatalmas birtokai voltak területünkön, minden nehézség nélkül mondhatott le —természetesen árenda fejében —a neki törvény szerint járó apostagi javakról. A kisebb birtokosok már kedvezőtlenebb helyzetben voltak. Igaz, Csepregy Mihály —• 22 OL HTL 161. c. C. 3080. 4. sz. Alberti, 1721. márc. 9. 23. OL HTL 173. c. C. 3090. Apostag, 6. sz. 24 OL HTL 161. c. C. 3080. 1. sz. Abony, 1756. ápr. 24. 25 OL HTL 173. c. C. 3090. Bogyiszló, 1751. jan. 24.