Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

KISSNÉ MEZŐ GYÖNGYI Kunszentmiklósi demográfiai viszonyai a XVIII. században

Népességnövekedés Év össznépesség! adat 1 évi átlaga 1000 lakosra (a két időszak között) 1720. 1157 (?) 20,3 11,9 1600 (?) 16,5 7,9 1785. 2676 32,3 11,1 1801.

72 3193 A kunszentmiklósi népességnövekedés mértéke alapján is arra következtethetünk, hogy a XVIII. sz.-ban a természetes szaporulat évente 3—5 ezreléknél nem lehetett több. Kunszentmiklós népesedési viszonyainak bemutatásával, a korabeli források elemzésével reméljük, talán sikerült felhívni a figyelmet néhány kevésbé közismert összefüggésre, szempontra, melyet elsősorban a helytörténeti kutatások művelői hasznosíthatnak. MELLÉKLET Kunszentmiklóson előforduló családnevek és a családok száma 1711—20 között és 1784—87 között. (Az 1711—20 között Kunszentmiklóson élő családok rekonstruálása az 1715. évi országos adóösszeírás, az 1718-as dicalis conscriptio, az 1720. évi országos adóösszeírás és az 1711—20-as református egyházi anyakönyvek feldolgozásával történt. Az 1784—87 közötti időszakra vonatkozóan pedig a családok számát a református és katolikus egyházi anyakönyvek, az 1786-os templomépítésre adakozók listája és az 1786/89-es conscriptio alapján állapítottam meg. Az 1739—40-es pestis által érintett családok számát külön feltüntettem, hogy látható legyen, mely családoknak szakadt magva, s melyek mutatnak continuitást. A ^e-gál jelzett családnevek 1711—20 között még nem, de 1735=40-től folyamatosan előfordulnak.) 72 HORVÁTH Péter: Commentatio de initiis, ac maioribus Jazygum et Cumanorum eoruque cónstitutionibus, Pest, 1801. pp. 239—242.)