Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

KISSNÉ MEZŐ GYÖNGYI Kunszentmiklósi demográfiai viszonyai a XVIII. században

lesz egy-két megjegyzésünk a miklósi jegyzékben „peregrinus" hovatartozásának jelzett Baky Mihállyal, Móczár Mihállyal, meg a többi peregrinussal kapcsolatban ... A szóhasználat a listában kissé megdöbbentő, ha arra gondolunk, hogy azért általában szoktak emlékezni az emberek arra, honnan jöttek. Talán kezünkbe adja a kulcsot, ha a római jogot, illetve annak minősítését firtató jelentésből indulunk ki. Ez ugyanis eszünkbe juttathatja a földesuraktól megszökött jobbágyokat, akiknek csakugyan van okuk titkolni előbbi lakóhelyüket, nehogy visszavigyék őket a korlátlan lehetőséget biztosító Kiskunságból régi rabságukba. Ki kell azonban zárnunk ezt a lehetőséget a régi kun Baky, Móczár családnál. (. . . természetesen lehetett nekik azért ebben az időben titkolni val ójuk : mondjuk pl. ki nem fizetett adósság . . .) «

66 Illyés a XVI—XVII. sz.-i török hódoltság idején feltételezi a kiskunságiak kiáramlását a Dél-Dunántúlra, illetve a hadszíntér változásával visszaáramlását a Kiskunságba. ,,Ha . . . igaz, hogy Baranyában régi kunbesenyő szállások voltak, akkor nem lepődünk meg azon sem, hogy náluk keres menedéket a török elől a Kiskunság Mohács után, sőt természetesnek vesszük, hogy nagyrészt onnan kapja az emberutánpótlást a 17. sz. elején meg a végén . . ,"

67 A XVII—XVIII. fez. fordulóján szereplő névanyagot elemezve a következő megállapításokat tehetjük : 1. Az 1699-es conscriptioban egy idegenes hangzású név fordul elő: Czeplisz. 2. Az 1720-ig feldolgozott forrásokból nyert névanyagban a) idegenes hangzású nevek: Babarczi, Misák, Mosa, Pohorud, Petráts, Pikó, Dorók, Vitális b) népnévből állandósult előnevek: Horváth, Lengyel, Német, Rátz, Tót, c) helynévből állandósult előnevek: Almási, Baratsi, Budai, Czeglédi, Halasi, Hunti—Honti, Kerepesi, Lévai, Nánási, Pathai, Pápai, Rátzkevi, Sárközi, Szennai, Solt Tamási, Udvari, Vátzi d) elő- és utónév előtt vagy után szereplő utalások: dömösi, dömsödi, kecskeméti, körösi, lacházi, solti, szentmiklósi, szabadszállási, szentmártoni, tassi, tokaji, vecsei e) nem jellegzetes előnevek: Balogh, Bíró, Borbély, Csordás, Faragó, Fejes, Fekete, Hegedűs, Juhász, Kis, Mészáros, Nagy, Nemes, Pap, Szabó, Varga. A nevek alapján arra következtethetünk, hogy a XVIII. sz. elején Kunszentmiklóson nem vagy alig éltek nem magyar anyanyelvűek. Az 1699-ben már említett jellegzetes (kunnak minősített) családnevek közül a legtöbb az egész XVIII. sz.-ban megtalálható. Van, aki úgy véli, hogy az 1739—40-es pestis a vízválasztó a település etnikai összetételének változása szempontjá66 ILLYÉS B.: I. m. (I. 128. p.) 67 ILLYÉS B.: I. m. (I. 153. p.)