Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
KISSNÉ MEZŐ GYÖNGYI Kunszentmiklósi demográfiai viszonyai a XVIII. században
A XVIII. sz.-ban tehát a leggyakoribb halálok a fertőző és élősdiek okozta betegség. A vizsgált időszakban első helyen áll ez a haláloki főcsoport. E fertőző betegségek (patets, hectica, sinlődözés, dizentéria, fene) okozták a vizsgált 219 személy 73,0%-ának halálát. Még 1940-ben is II. helyen szerepelt ez a haláloki főcsoport nagyságrendben. Változás a haláloki struktúrában csak a második világháború után következett be. 1960-ban ez a haláloki csoport már a hetedik helyre került. 59 A 219 elhalt közül a csecsemők aránya a legnagyobb, s a gyermekeké. Együttvéve az elhaltak 62,9 %-át jelentik. 4. Az elhalálozottak aránya korcsoportonként (%) 30. táblázat Korcsoportok Kunszentmiklós 1785—1794 Csurgó 1778—1800 Hajdúnánás 1790—92 1. Csecsemőkor (0—1 év) 29,2 23,6 28,0 2. Gyermekkor (1—14 év) 33,7 38,2 23,5 3. Produktív kor (15—19 év) 32,7 31,5 29,5 4. Öregkor (60 éves és idősebb) 4,4 6,7 19,0 100,0 100,0 100,0 A csecsemő- és gyermekkorban elhalálozottak aránya mindhárom településnél az elhalálozottak felénél több. (Kunszentmiklós: 62,9%, Csurgó: 61,8%,, Hajdúnánás: 51,5%.) A produktív kort tehát az élveszületettek fele, illetve még annál több sem éri meg a XVIII. sz. végén. Az öreg korban elhalálozottak aránya a legkisebb. A XX. sz.-ban már viszonylag ritka a csecsemő- és gyermekkori elhalálozás, 1970-ben hazánkban csak 5,4 e korcsoport aránya, s az öregkorié 76,5%. A három település (Kunszentmiklós, Csurgó, Hajdúnánás) XVIII. sz.-i demográfiai viszonyainak elemzése több kérdésben is csaknem azonos, vagy kisebb eltérést mutató eredményhez vezetett. Az egyezések alapján arra következtethetünk, hogy több hasonló jellegű feldolgozás elvégzése után kétségtelenül általános törvényszerűségek állapíthatók meg a XVIII. sz. népesedési viszonyaira vonatkozóan. 59 HORVÁTH K.: A halandóság, az életkor és a vezető halálokok összefüggései Budapesten (Demográfia, 1963. VI. évf. 4. sz. 500. p.)
