Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

KISSNÉ MEZŐ GYÖNGYI Kunszentmiklósi demográfiai viszonyai a XVIII. században

születések száma családok száma vek összes fiú leány gyermekes gyermektelen összes 1735—49 383 184 199 54 9 63 1750—59 256 121 135 35 4 39 1760—69 259 124 135 46 4 50 1770—79 195 103 92 42 3 45 16. táblázat Évek Gyermektelen családok %-a 1735—49 14,2 1750—59 10,2 1760—69 8,0 ] 770—79 6,6 1735—79 10,2 A gyermektelen családok viszonylag nagy arányának az a magyarázata, hogy a vizsgált családok nem mindegyike töltötte házasságban a termékenységi időszak egészét. Hajdúnánáson 13 % a gyermektelen családok aránya, de ha a szülők a termelékenységi időszak egészét házasságban töltötték, akkor csak 8,2%. 1. Az élveszületett gyermekek családonkénti átlagos száma: Kunszentmiklóson 1735—79 közt egy családra átlagosan 5,5 gyermek jutott a gyermektelen családokat is figyelembe véve, melyek az összes család 10,2 %-át jelentik. A gyermektelen családoktól eltekintve, ez időszakban családonként 6,1 gyermek született élve. Csurgón valamivel kevesebb az egy családra jutó átlagos gyermekszám, 5,0, beleértve a gyermektelen családokat is. A XVIII. sz.-i adatokhoz képest óriási csökkenést észlelhetünk az utóbbi évek hazai statisztikáiban, 1963-ban pl. csak 1,2 gyermek jut egy családra, s a csak gyermekes családok esetén is csupán 1,7 gyermek. A XVIII. sz.-ban még az egyik szülőre is több gyermek jutott. a) Az egy főre jutó élveszületettek átlagos száma 17. táblázat 1. házasság 2. házasság Kettő együtt csak gyermekes családok gyermektelenek is csak gyermekes cs. gyermektelenek is csak gy-.es családok gyermektelenek is 2,9 2,7 2,2 1,4 3,1 2,7