Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

KISSNÉ MEZŐ GYÖNGYI Kunszentmiklósi demográfiai viszonyai a XVIII. században

Az apa neve is csaknem mindenkor ismert, az anya nevét azonban rendszeresen 1779-től jegyezték fel. Emiatt gyakorlatilag megoldhatatlan az azonos vezeték- és keresztnevű apák családjainak rekonstruálása. Név nélkül kb. félszáz gyermek szerepel, a jelölésekből arra következtethetünk, hogy ezek a fluktuáló népesség gyermekei (cigány, jövevény, arató, törvénytelen stb.). A megjegyzés rovatba került az apa foglalkozása, ha más felekezethez tartozott, a vallása, hogy hová való az apa, s a keresztszülők neve. (Az esketési anyakönyvben szereplő tanúk és a keresztelési anyakönyvben feljegyzett keresztszülők nevét az össznépességszám meghatározásánál hasznosíthattuk, köztük ugyanis voltak olyanok, akik valamilyen ok miatt máshol az anyakönyvekben nem szerepeltek.) III. HALOTTI ALAPCÉDULA 6 rovatra tagolódik: 1. dátum, 2. elhalálozott neve, 3. kora, 4. vallása, 5. halál oka, 6. megjegyzés Halotti anyakönyv: Az esketési és keresztelési anyakönyvezés teljességével szemben a halotti anyakönyvezésnél nagy hiányosságokat észlelhetünk. Az anyakönyveket tehát nem egyforma gondossággal vezették. A hiányosságok a családokra vonatkozó adatok összesítésekor tárultak fel. Elsősorban a gyermekek halotti anyakönyvezése nem kielégítő. A megszületett gyermekek kb. 70%-ának sorsáról nem tudunk. A halotti anyakönyvezés hiányossága egyértelmű akkor, amikor ugyanabban a családban két-három azonos nevű gyermeket kereszteltek. A magyarázat a temetésekkel kapcsolatos szokásokban található. A halotti anyakönyv 1772-es bejegyzésében ezt olvashatjuk: „Eddig való esztendőkben ének szóval eltemetett meg holt embereket az oskolabéli Rectorok maguknál jegyezték fel. Már ezután az Ecclésiai rendes Prédikátor is fel fogja jegyezni." Ezzel kapcsolatban XIX. sz.-i feljegyzést is találhatunk: ,, . . . nemcsak a partiale halottak (kik alatt a pusztai halottakat értem) 1735—1739-ig nincsenek beírva, de nincsenek általában 1735—1772-ig azok, kik énekszóval, s nem lelkészi funkcióval temettettek, s akik mintegy felét tehették az évenkénti halottszámnak."

50 A halotti anyakönyvezésben 1772 a fordulópont, ezt láthatjuk, ha megvizsgáljuk az 1772 előtti és utáni 10 év születési és halálozási arányát. 7. táblázat 1762—1772 1772 1773—1783 Születések száma 1026 104 1155 Születések átlaga 102 104 115 Halálozások száma 145 94 887 Halálozások átlaga 14 94 89 1772 után lényegesen megugrik a halotti bejegyzések száma, s erős javulást mutat a születések és halálozások aránya. A gyermekhalandóság bejegyzése így alakul: 50 Kunszentmiklósi Ref. Kgyházk. irat tára: Halotti anyakönyv I. (Baksay Sándor püspök bejegyzése)