Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

KISSNÉ MEZŐ GYÖNGYI Kunszentmiklósi demográfiai viszonyai a XVIII. században

A kunszentmiklósi egyházi anyakönyveket feldolgozva, 1711—20 között 216 családot rekonstruálhattunk. A családfők számából a családok átlagos lélekszámának ismeretével, egységes szorzószám alkalmazásával meghatározhatjuk az össznépességet. Ezért igen fontos a családok átlagos lélekszámának megállapítása. A régebbi feltevések a családokat igen népeseknek vélték. Ez egyrészt abból adódott, hogy általában a família fogalmát kibővítették, s azonosították a háztartással. A család és a háztartás azonban nem esik egybe. ,,A háztartás fogalma lényegében abban különbözik a család fogalmától, hogy a család rokon személyek társadalmi közössége, a háztartás pedig —függetlenül a rokoni kapcsolatoktól — az együtt lakó személyek gazdasági közössége. A háztartási kapcsolat fenntartásának két alapfeltétele tehát az együttlakás é£ a közös gazdálkodás, közös háztartásvezetés."

36 Az adóösszeírások esetében csak az adózó háztartásfőkkel számolhatunk, akik egyben egy ,,családmag" fejei is. (Ha a család összetétele ,, . . . csak a házasfelekre vagy a házaspárra és nem házas gyermekeikre korlátozódik, akkor ,,családmag" vagy ,,szűkcsalád" az elnevezés.")

37 Az anyakönyvbe azonban a nem adókötelesek is bekerültek. Ezek többnyire 1—1 háztartás tagjai, alkalmazottai, de lényegében külön „családmagot" alkotnak, vagy pedig „családtöredékek". („Családtöredék" a gyűjtőneve . . . mindazoknak a személyeknek, akik családi kapcsolat nélkül élnek, mint például az egyedülállók, vagy az olyan rokon személyeknek, akik nem alkotnak családmagot: (például testvérek:): ez utóbbiakra a „részcsalád" megjelölést használjuk. ' '

38 Tehát minden családmag, családtöredék külön-külön nyer említést az anyakönyvben. Mivel a népességszám meghatározásához elsősorban az anyakönyvek adatait hasznosíthatjuk, azért nem a háztartás, hanem a család fogalommal dolgozunk, nem a háztartások, hanem a családok átlagos lélekszámát keressük. A-családok átlagos lélekszámának kérdése is vitatott. A XIV—XVI. századra vonatkozóan Szabó István az 5-ös szorzószám mellett foglalt állást

39

, de ez a ,,koefficiens" terjedt el a későbbi időszakra is. A háztartások esetében ezt a szorzószámot alacsonynak kell tartanunk, míg a családok esetében magasnak. ,, . . .A közhiedelemmel ellentétben a korábbi évszázadok családjai nem voltak annyira népesek, mint azt eddig feltételezték."

40 A somogyi 36 TA MÁS Y József: Család-háztartás (Bevezetés a demográfiába Bp. 1964. 218. p.) 37 TAMÁSY .T.: I. m. (217. p.) 38 TAMÁSY J I. m. (217. p.) 39 SZABŐ István: Magyarország népessége az 1330-as és az 1526-os évek között (Magyarország történeti demográfiája Bp. 1963. 92. p.) .... 40 KOVÁTS Z.: Somogy megyei községek népesedési viszonyai 174.8-ban (A Szeged Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei) Szeged, 1964.