Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

GYETVAI PÉTER A tiszai korona-kerület újranépesedése a XVIII. században

zése hiányzik, azt e két utóbbiból következtetve szintén 1756. január 26-ára tehetjük. Az okmányt kitöltő lelkész : a 40 éves P. Oszlányi Ferenc ferences azt írja, hogy már 1 éve és 7 hónapja lelkészkedik Zentán, de csak egy 15 forintért vásárolt házacskája van, és a városban a házszentelést (jan. 6.) már két ízben végezte el. Eszerint 1754. július elején költözhetett Zentára, s feltehető, hogy nyomban elkezdte az anyakönyvek vezetését is. Téglából épült és náddal fedett, padló nélküli és simítatlan — meszeletlen kis kápolnájuk — Szent István király tiszteletére — 300 embert tudott befogadni. Meglehetősen szegényes templomi felszerelésük mellett harangjuk már volt, s azt 1755-ben elhozták megszentelni Hajósra, ahol a kalocsai érsekek akkoriban rendszerint tartózkodtak.

168 Az érseki leirat sürgette a plébánialak megépítését és a megfelelő javadalmazás biztosítását. Meglepő, hogy az 1762. évi említett egyházlátogatási okmányban nem tudtak a városban és határában levő középkori templomromokról, s a néphagyományra hivatkozva is csak annyit jegyeztek fel, hogy egykor Tornyoson és Kalocsán volt valaha templom. Pedig a régészeti kutatások azóta további templom-maradványokat derítettek fel.

169 Érdekesek az említett egyházlátogatási okmányok 170 számadatai a magyarság rohamos gyarapodásáról : 16. táblázat Év Katolikus Görögkeleti Év házaspár íő házaspár fö 1756. 225 kb. 1200 1762. 375 1725 1767. 536 2154 1769. 546 2387 • 1783. 858 4698 1794. 1423 5826 300 1340 1803. 1405 + 210 félpár 7415 1534 1823. 2145 10543 168 1755-ben Kalocsán még csak a középkori várkastély állott, de nem sokkal később megépült a jelenlegi érseki palota, amelybe szervesen beépítették a régi vár két emeletnyi nyugati tornyát és a hozzá csatlakozó földszintes részt, Hajóson azonban már felépült a ma is meglevő és nevelési célokat szolgáló egykori érseki vadászkastély : a templommal és a plébániaiakkal szemközt, nagyszerű parktól körülvéve, a község határában pedig megfelelő erdőséggel, amelynek utolsó maradványát képező „fácános"-! az 1940. körüli években parcellázták. 109 KÉL. Zenta I. Vis. Can. 1762. — SZEKERES 1971. 95—103. Az itt említett Kalocsa a középkorban falu volt Zenta közelében, a mai Felsőhegytől kb. 3 km-re nyugatra. 170 KÉL. Zenta I. Vis. Can. az említett évekről. — Az OL. E 160. 2. iratcsomó p. 605—641. alatt található és városi tanács által készített 1766. évi összeírás 267. magyar rk. házaspárt sorol fel, az életkor jelzésével. Külön csoportosítja a kb. 128 szerb házaspár adatait. Ezek a kimutatások azért is értékesek, mert a végén mindig feltüntetik az évi természetes szaporodást, ill. fogyást, valamint a be- és elköltözöttek számát nemek és korosztályok szerint.