Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

GYETVAI PÉTER A tiszai korona-kerület újranépesedése a XVIII. században

1762. karácsony vigíliájáig.

52 Az aláírás nélküli okmányt talán a kerületi esperes vagy valamelyik szomszédos plébános tölthette ki, aki csak általában volt ismerős a helyzettel, de konkrét adatokat nem tudott. így nem tudta a szerzetesek nevét, azt meg kifejezetten említi, hogy életkoruk ismeretlen. Azt a furcsa adatot sem magyarázza meg, hogy a második minorita miért éppen csak 1762. karácsony böjtjéig működött ott. Mikor aztán az egyházlátogatást és a bérmakörutat személyesen végző, ügybuzgó, és később esztergomi érsekké lett, gr. Batthyányi József kalocsai érsek 1763. jún. 9-én Zomborból Kulán át Becsére jött, akkor tisztázódott a helyzet.

53 A szegény minorita ugyanis karácsony vigíliáján meghalt, s mivel a szegedi rendház újabb papot nem tudott küldeni, azért a tiszttartó hol az adai, hol a szabadkai ferenceseket kérte meg a szertartások végzésére. Az érsek a helyszínen tartott szentszéki gyűlésben úgy rendelkezett,

54 hogy mivel a 27 pár katolikus hívő önálló plébánost még eltartani képtelen, azért csak káplánként küld ide világi papot, aki a már juttatott plébánialakban fog lakni. Ellátást felváltva az uradalmi tiszttartó és a harmincadhatárvámot szedő tisztviselő vállalták. A korona-uradalmat kezelő királyi udvari kamara biztosította évi 50 forint és 25 pozsonyi mérő búza megadását; a hívek pedig páronként 50 krajzárt, 1—1 mérő őszi búzát és % mérő tavaszit. Ezeken felül a káplán szerény jövedelme lett még a szokásos stólapénz és fűtéshez minden házaspártól 25 kéve vagy egy nagy kocsi nád. Egyébként Óbecse az egyetlen olyan Tisza menti hely, ahova németek is települtek. Az 1774-es összeírás a 105 pár római katolikus hívőből 80-at jelez magyarnak és 25-öt németnek. A németek főleg iparosok voltak. Vezetőjük Stromayer Ferenc postamester volt, aki 1770-ben egy keresztet állított fel, s aki kezdetben a lelkészt teljesen díjmentesen élelmezte.

55 1763. június 10-én Óbecsén az érsek csak 29 személyt bérmált, és 15 személy neve szerepel bérmaszülőként. A bérmálkozók közül 1—1 Tokajról, Szentáról, Kanizsáról, Újvidékről valónak van jelezve, a többiek becseinek. Családi nevük betűrendben a következő: Asztalos, Babarczi, Bene, Benke, Csizmadia, Czeglár, Foglyó, Fogoly, Fúró, Gazdag, Huber (2), Kocsis, Lénárd, Mikii, Nagy, Pereg, Persies, Polyák, Simon (2), Steván, Szabó (4), Tótth (3). —

58 A bérmaszülők közt szerepelt Redl Ferenc kamarai adminiszt52 KÉL. Óbecse. Vis. Can. 17G3. p. 1. 53 KÉL. Vis. Can. általános. 1763. Protoc. 149. 54 KÉL. Vis. Can. általános. 1763. évi Vis. Can. Protoc. 149. 55 KÉL. Óbecse —iratok; Diar. Dioec. III. 1771. jún. 26. p. 60—61; Óbecse, Vis. Can. 1771.; Protoc, Consist. 6. köt. 15—16,67,77—80. Németekről különféle adatok. — Itt említjük meg, hogy Kanizsán is volt kezdetben néhány német család. 56 KÉL. Anyakönyvek. Conf. Óbecse. 1763.