Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

GYETVAI PÉTER A tiszai korona-kerület újranépesedése a XVIII. században

1762. karácsony vigíliájáig. 52 Az aláírás nélküli okmányt talán a kerületi esperes vagy valamelyik szomszédos plébános tölthette ki, aki csak álta­lában volt ismerős a helyzettel, de konkrét adatokat nem tudott. így nem tudta a szerzetesek nevét, azt meg kifejezetten említi, hogy életkoruk isme­retlen. Azt a furcsa adatot sem magyarázza meg, hogy a második mino­rita miért éppen csak 1762. karácsony böjtjéig működött ott. Mikor az­tán az egyházlátogatást és a bérmakörutat személyesen végző, ügybuzgó, és később esztergomi érsekké lett, gr. Batthyányi József kalocsai érsek 1763. jún. 9-én Zomborból Kulán át Becsére jött, akkor tisztázódott a helyzet. 53 A szegény minorita ugyanis karácsony vigíliáján meghalt, s mivel a szegedi rendház újabb papot nem tudott küldeni, azért a tiszttartó hol az adai, hol a szabadkai ferenceseket kérte meg a szertartások végzé­sére. Az érsek a helyszínen tartott szentszéki gyűlésben úgy rendelkezett, 54 hogy mivel a 27 pár katolikus hívő önálló plébánost még eltartani képtelen, azért csak káplánként küld ide világi papot, aki a már juttatott plébánialak­ban fog lakni. Ellátást felváltva az uradalmi tiszttartó és a harmincad­határvámot szedő tisztviselő vállalták. A korona-uradalmat kezelő királyi udvari kamara biztosította évi 50 forint és 25 pozsonyi mérő búza megadá­sát; a hívek pedig páronként 50 krajzárt, 1—1 mérő őszi búzát és % mérő tavaszit. Ezeken felül a káplán szerény jövedelme lett még a szokásos stóla­pénz és fűtéshez minden házaspártól 25 kéve vagy egy nagy kocsi nád. Egyébként Óbecse az egyetlen olyan Tisza menti hely, ahova németek is települtek. Az 1774-es összeírás a 105 pár római katolikus hívőből 80-at jelez magyarnak és 25-öt németnek. A németek főleg iparosok voltak. Veze­tőjük Stromayer Ferenc postamester volt, aki 1770-ben egy keresztet állított fel, s aki kezdetben a lelkészt teljesen díjmentesen élelmezte. 55 1763. június 10-én Óbecsén az érsek csak 29 személyt bérmált, és 15 sze­mély neve szerepel bérmaszülőként. A bérmálkozók közül 1—1 Tokajról, Szentáról, Kanizsáról, Újvidékről valónak van jelezve, a többiek becseinek. Családi nevük betűrendben a következő: Asztalos, Babarczi, Bene, Benke, Csizmadia, Czeglár, Foglyó, Fogoly, Fúró, Gazdag, Huber (2), Kocsis, Lé­nárd, Mikii, Nagy, Pereg, Persies, Polyák, Simon (2), Steván, Szabó (4), Tótth (3). — 58 A bérmaszülők közt szerepelt Redl Ferenc kamarai adminiszt­52 KÉL. Óbecse. Vis. Can. 17G3. p. 1. 53 KÉL. Vis. Can. általános. 1763. Protoc. 149. 54 KÉL. Vis. Can. általános. 1763. évi Vis. Can. Protoc. 149. 55 KÉL. Óbecse —iratok; Diar. Dioec. III. 1771. jún. 26. p. 60—61; Óbecse, Vis. Can. 1771.; Protoc, Consist. 6. köt. 15—16,67,77—80. Németekről különféle adatok. — Itt említjük meg, hogy Kanizsán is volt kezdetben néhány német család. 56 KÉL. Anyakönyvek. Conf. Óbecse. 1763.

Next

/
Thumbnails
Contents