Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

GYETVAI PÉTER A tiszai korona-kerület újranépesedése a XVIII. században

Házaspárok száma Helység Év magyar, szerb, cigány, valach, Összesen Megjegyzés r. kat. g. kel. g. kel. g. kel. Becse 1766 77 394 471 Földvár 1767 — 113 113 Kanizsa 1766 324 89 7 420 Szerbek közül 2 félpár (özvegy) Martonos 1766 5 248 3 256 Mohol 1767 — 281 281 Péterréve 1767 14 212 226 Túrja 1767 — 150 150 Zenta 1766 267 129 396 Ne tévesszen meg bennünket, hogy alább a korona-kerületi név szerinti vagyon-összeírásoknál ugyanezen időből a jegyzékek sokkal kevesebb családfő nevét adják, hiszen ott csak a gazdákat tüntették fel, de a zselléreket nem. Hadd egészítsük még ki az összképet II. József korából : az 1787-ben végzett két hivatalos összeírással. Az egyik a katolikus plébániák szabályozása kapcsán állami és egyházi kiküldöttek által eszközölt összeírás a katolikus vallású hívekről; 25 a másik pedig a népszámlálás községek szerinti összesített adatait tartalmazza.

26 A két forrást alábbi táblázatban egyesítjük, annak megemlítésével, hogy a népszámlálási adatok kissé túlzottaknak tűnnek.

27 25 OL, С 104. Kolotser Erzdiőzese. I—III. köt. 26 Történeti 1975. 2. köt. 20—23. o. 27 Mivel jelen tanulmányunkban a korona-kerületnek főképp a jelenlegi Bács-Kiskun megyével való kapcsolatát vizsgáljuk, azért messzire vinne, ha felsorakoztatnánk az 1828. évi név szerinti országos összeírás (OL, N 26 ; Filmtár. B 18.—B 26. sz. dobozok), vagy az 1826—1828. évekből a korabeli irodalom (BAUEB 1826.6—19. o.. NAGY 1828.1. k. 41—45. o.) részletes adatait. Ezekre a forrásokra alább inkább gazdasági vonatkozásban utalunk.