Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

GYETVAI PÉTER A tiszai korona-kerület újranépesedése a XVIII. században

dott. Egy hónap múlva a kerületi jegyző biztatására a szenátorok közül ketten vele együtt kimentek Adára, a szerbeket összehívták, letették a három jelölt közül választott magyar bírót, s újat választottak. A megoldás az lett, hogy a zombori adminisztrátor letette mindkét bírót, s az előző évi szerb bírót bízta meg az ügyek vitelével, amíg a kormány dönt. Ugyanekkor a tiszttartó tanácstagoknak Kanizsán, Zentán és Adán egyenlő arányban választatott jelölteket ; Petrovoszellón pedig 23 közül két magyart, Óbecsén 34 közül négy magyart jelölt; a többi helyeken meg csak szerbeket. A számarányt tehát —a szerbség javára —nem mindenütt vette figyelembe.

18 A II. kiváltságlevelet megelőző időből: 1767-ből a kalocsai Érseki Levéltárban két olyan összeírás található, amelyből képet alkothatunk Bács-Bodrog megye és a tiszai korona-kerület népességi viszonyairól. A katolikusokat a kalocsai érsekség egyházlátogatási okmányában írták össze, a görög keletieket pedig a Helytartótanács vette számba. A Helytartótanács összeírta a (görög keleti) pópákat is háznépükkel együtt, mivel az volt a panasz ellenük, hogy túl sokan vannak és fölöslegesen terhelik a kincstárt, hiszen javadalomjuttatásban és adómentességben részesültek.

19 Alábbiakban közlünk egy táblázatot, amelyben összefoglaljuk az 1767. évi két összeírás népességszámra vonatkozó adatait. 1. táblázat Helység Rőm. kat. hívek Gör. kel. száma Pópák száma Martonos ? 949 5 O-Kanizsa 2086 381 2 Szenta 2154 374 3 Ada 917 620 5 Moholy ? 1118 4 Petrovoszelló 104 800 2 O-Becse 363 1507 4 Földvár 9 609 4 Szenttamás 20 1800 7 Összesen : 5653 8158 36 1767-ben római katolikus plébánia még csak a négy legnagyobb helyen (Ókanizsán, Szentán, Adán, és Óbecsén) volt.

20 Nincs a kimutatásokban Tur18 OL, E 25. Iratok, 1708. márc. 16., fol. 117—120. 19 KÉL, Vis. Can. ált. 1707. és Diarium Dioec. II. 310—313. 20 KÉL, Conscriptio parochiar. 1766.