Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Kecskemét város Tanácsa a XV—XIX. században

vagy még későbbi forduló után.

98 A főbírák között nagyobb időközökben is előfordulnak ugyanazok a nevek, például az Ágoston vezetéknév már az 1546. évi török adóösszeírásban is szerepel. Ágoston Albert volt az ötvösök céhlevelét aláíró főbíró, de 1611 és 1657 között hétszer volt Ágoston a főbíró vezetékneve. A név az 1662-es tanácsbeli esküdtek névsorában is előfordul. A családnevek viszonylag gyakori ismétlődése már ekkor valószínűsíti azt a tényt, hogy a város vezetése néhány tekintélyesebb család kezében összpontosult, amint azt az esküdteknél is megállapíthattuk. Már az 1660—70-es években felmerültek bizonyos ellentétek a lakosok és a város vezetői között. Hornyik szerint ezek adtak ürügyet arra, hogy Koháry István, illetve a Koháryak egyre intenzívebben beavatkozzanak a város belügyeibe, és azt a saját érdekeiknek megfelelően szabályozzák.

99 Korábban a meglevő adatok alapján a statútumokat részben a népgyűlés, részben a Tanács állította össze, időnként az összehívott bírák jelenlétében. A földesúri statutomokat 1677-től 1713-ig találjuk meg levéltárunkban, ezek is igazolják az egyre intenzívebb földesúri beavatkozást. Az ellentéteket és a lakosok zúgolódását bizonyítj beszédvázlat ( ?), amit az 1668-as robotlajstromban jegyeztek fel, és valószínűleg az „0 Bírák" vendégségén hangozhatott el. :

100 ,,Anno Domini 1669. Édes Barátim, az kik követközendők vattok, titeket is Isten ü szen felsége taroson meg az igaz Hitben és az jó Lelki ismeretben és ezt az nyomorúságos Házat őrizhessétek békével és az Isten engedgye barátim, hogy ebben az esztendőben semmi panaszolkodó beszédet az Szeginységtül ne hallyunk és az utcákon sehul semmi zúgolódó és siralmas szó ne hallassék az mi városunkban, hogy Kegyelmeteknek is ideje el jővén válhassék meg Kegyelmetek is szép békével az nyomor uságtul ..." 98 Például: Ágoston Pál 1032,1634, 1040; Bán Antal 1703, 1707; Böde Lukács 1088, 1094; Csertő János 1092, 1696, 1700, 1704; Kalocsa János 1671, 1079; Kaszap János 1093, 1699; Király István 1087, 1091, 1697; Vég Márton 1592, 1594 stb. A Balla-féle jegyzet alapján. 99 HORNYIK i. m. II. köt. 161—165.1. Külön ki kell azonban emelnünk a Koháryak kecskeméti birtokainak alakulását. A Koháry család kecskeméti birtoka — Hornyik János kutatásai szerint — a XVII. század közepén az ún. Bosnyák-rész 1/3-a, azaz 4,100% volt. Meg kell jegyeznünk, hogy a részükre fizetett cenzus már ekkor ennél jóval magasabb arányú volt (Lásd 40. sz. jegyzet). Koháry Istvánnak (+1064) és Balassa Juditnak 5 gyermeke maradt: István, Imre, Farkas, Gábor és Judit. Koháry Imre és Koháry Gábor örökös nélkül hunyt el. A Koháry család 1070-ben zálogba vette Wesselényi Ferenc nádor hagyatékát (12,5%). Koháry István, a későbbi országbíró 1070-ban vette zálogba I. Rákóczi Ferenc részét (0,25%). 1702-ben királyi adományként megkapta Báthory Gábor (12,5%), 1711-ben pedig a teljes Wesselényi-részt, azaz a már birtokukban levő 12,5%-on felül újabb 12,5%-ot. 1731-ben, amikor Koháry István örökös nélkül elhunyt, a tulajdonában volt,illetve használta a város 50,25%-át. 100 SZILÁDY jegyzet XLI. pont, az 1708—1713-as jegyzőkönyv alapján a vendégség mértékét külön maximálták: ,,Ő Bírák vendégségére ezután 0 akó Bornál több ne engettessék a mellé 2 ürő, négy bárány, Tehén hust 25 fontot." (A budai akó = 54,3 liter, a bécsi font = 0,50 kg. Urbáriumok. Bp. 1959. 838. és 840.1.)