Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Három katonai összeírás a Rákóczi-szabadságharcról

ányoztak. Még 1703-ban engedték a cívisek, hogy a szolgák fegyvert fogjanak és a kurucok közé menjenek, 1704 tavaszán tömegesen küldték őket Rákóczi táborába maguk helyett, a város közvetlen védelmébe nem vonták be őket. Ebben közreműködhettek az 1707-es rác támadás eseményei is, amikor nem egyszer a szerb származású szolgák árulták el egykori uraik értékeit.

66 A zavaros állapotok idején, a háromszori menekülés során, a fokozott éhínség miatt a szegények és a jómódú cívisek közötti osztályellentét érthetően fokozódott. Talán ennek köszöntego, hogy a milíciában még a zsellérek aránya is kicsi (15,7 %). A tisztek között mindössze egy zsellér van, Dékány István, aki azonban 15 tallér adót fizetett, tehát jelentős vagyonnal rendelkezett.

67 Az altisztek 30 %-a, a közvitézek 15 %-a volt zsellér. A harcok elhúzódása során a kurucok és a cívisek érdekei egyre távolabb kerültek egymástól, és a súlyos összekülönbözések éppen ezért gyakoriabbakká váltak a mind fegyelmezetlenebb kuruc nemesekkel és katonákkal. De a város nem vált a függetleségi harc árulójává. A mindvégig labanc kézen levő Buda és Szeged, a labanc kézre kerülő Erdély és Dunántúl között, a rácok sorozatos támadásainak kitéve, Kecskemét történelmének egyik legkeservesebb időszakát élte át. Ennek köszönhető, hogy a gyakran reménytelennek látszó helyzetben a beidegzett, török kori diplomáciai fogásaihoz is folyamodott. Gazdasági tartalékai, katonai ereje révén így is mind közvetlenül, mind közvetve jelentős segítséget nyújtott a függetlenségi küzdelem vezetőinek. 66 Kecskeméten és a cívis városokban a zsellér szó értelme nem egyezik meg teljesen a közhasznú jelentésével Mindenekelőtt azt jelentette,hogy nem rendelkezett az adófizető önálló házzal, de lehetett kertje, szőlője, jószága, mint a gazdáknak. Személyi kötöttség nincs. 67 HORNYIK, IV. 186.