Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Három katonai összeírás a Rákóczi-szabadságharcról

működési formájára és összetételére vonatkozóan mégis keveset tudunk.

63 Éppen ezért jelentős az 1710. december 24-én báró Ebergényi László császári altábornagy előtt fegyverüket letevő kecskeméti milicisták listája.

64 A 102 nevet tartalmazó névsorból sajnos kimaradtak azok az adatok, amelyek a katonák társadalmi és vagyoni helyzetére felvilágosítást adhatnának. A fennmaradt adókönyvek birtokában viszont az esetek többségében pótolhatók ezek az adatok. Az 1710. és az 171 l-es adólajstromokban egyértelműen azonosítható a 102-ből 71 fő, az összeírtak 69,6 %-a. Ujabb 11 esetben szerepel ugyanaz a név mind a zsellérek, mind a gazdák között. 20 személy pedig nem azonosítható. A család neve szinte kivétel nélkül fellelhető ugyan, de a személynév nem azonos. Pl. : Bene György, Farkas György, Pataki János stb. esetében. Oka feltehetően az, hogy egy-egy adófizető családtagja szerepelt a milícia névsorában, aki maga még nem volt adófizető. Ezt a 31 főt a későbbi elemzésünknél mellőznünk kellett. Azonosítható volt minden tiszt (8 fő), az altisztek 55,6 %-a (10 fő) és a közvitézek 69,7 %-a (53 fő).

65 Az adókönyvek adatai alapján a milicisták társadalmi vagyoni megoszlását pontosan megállapíthatjuk. 63 Az 1705-ös adókönyvben egy tucatnyi alkalommal szerepel: „Tized kocsija eleibe adott edgy lovat" — ennek fejében 6—10 tallért tudtak be adójukba. Ugyanitt a 111. oldalon Nagy Mihály nevénél: „Ezen 1706. Esztendőben a Városi Militia Számára hajtották be edgy Meddő Tehenét acceptáltatott." Csak az 1705. évi adókönyvben 12 esetben szerepel adókedvezmény, vagy elengedés indoklásaként megjegyzés, hogy az illető katona, hajdú. 1707. április 3-án történt rác támadással szemben is a helyi milícia kísérelt meg ellenállást — HORNYIK, IV. 184—187. 64 Lásd III. számú melléklet. 65 Nem hagyhatjuk említés nélkül Petri Edit megállapítását:,, 1710-ben több, korábban nem említett görög teszi le a hűségesküt a kecskemétieket lefegyverző báró Ebergényi László császári altábornagynak. „Gregarii: Nikolaus Marko, Joannes Hagymási, Joannes Tomo, Gregorius Kara, Stephanus Marko, Stephanos Juhász." Cumania III. 1975. 41. o. Sajnos a szerző nem jelzi mire alapítja állítását ,és csupán a Hornyik által közölt, és általunk is felhasznált névsorra utal. Mindenesetre a felsorolt hat név közül öt (Gregorius Kara kivételével) fellelhető az adókönyvekben, míg a görög kompánia tagjainak neve nem. Hagymási és a Juhász családnév szereplése a görög kereskedők között indoklásra vagy bizonyításra várna, főként mivel a korábbi évekből nagyon kevés említés történt a görögökről. Megemlíthetjük még, mivel Petri Edit tanulmánya sem utal rá, hogy az 1704-ből fennmaradt, pótlólagosnak látszó adőlajstromban —-„Negyedik Lajstrom Görögöké" —a következő nevekkel találkozunk: Gőrőg István Ágnes Asszon bottyában Gőrőg Mihály ibid Paplan Csináló Dömötör János bottyában Görög Dömötör Görög János Bizo István bottyában Miként látjuk, ekkor még eredeti családi nevüket egyetlen esetben sem tüntetik fel. Egy kivételével mindegyik más boltjában árulta portékáját. Nem valószínű, hogy 1710-ig helyzetük és nyilvántartási formájuk alapvetően megváltozott volna. Kellő bizonyítás nélkül az sem látszik valószínűnek, hogy az 1707-es rác támadás után, amikor a vagyonos gazdák kirablását egykori rác cselédek irányították, hogy az idegeneknek minősülő.házzal, lakással még nem rendelkező, csekély görög kolóniából 6 főt vegyenek a milíciába.