Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Három katonai összeírás a Rákóczi-szabadságharcról

év Az adófizetők száma A vadszám (átlagolt) Az egy adófizetőre év % % jutó vadszám % 1662 100 100 100 1667 103 59,9 58,27 1676 143 118 82,66 1684 153 95 61,8 1686 140 35,2 25,18 1688 136,99 44,5 32,5 1695 140 43,66 31 1703 156 56,4 36 1705 161 34,8 21,6 1707 131 10,9 8,3 1711 154 11,9 7,7 bármilyen elrettentő megtorlást helyeztek is kilátásba. Különösen fennállt annak a lehetősége, hogy a pénzvagy ont, a különféle értéktárgyakat letagadják, elhallgassák. Valószínű, hogy az élő állatokat kevésbé tudták elrejteni. A becslések alkalmával a szegényebb rétegek kevésbé tudták az adószedőt félrevezetni, mint az önálló gulyákkal és ménesekkel rendelkező gazdák. Közismert viszont, hogy Kecskeméten az adót és a különféle szolgáltatásokat maga a város szedte, és tartotta nyilván. A lajstromok pontos vezetése érdekében állott. Az évenként változó tisztségviselők aprólékosan ellenőrizhették a tényleges állományt. Erre utal az is, hogy gyakori a fél vadszám feltüntetése is. A kisebb pontatlanságok ellenére a valósághoz közel álló tényeket rögzítettek. A szorongató katonai követelések közepette nem lehettek különösebben elnézőek. Az adóalap kisebbítésére tett törekvések egyébként nyilván folyamatosan érvényesültek. Tény, hogy a vagyoni minimumot mindenképpen rögzítették az összeírások. Azt is elfogadhatjuk, hogy a legfontosabb gazdasági változásokat, a legalapvetőbb társadalmi és demográfiai tendenciákat leolvashatjuk a feldolgozott tucatnyi adókönyv adatai alapján elkészített statisztikai összesítésekből. Táblázatunk összeállításakor nem elégedtünk meg a számok összegzésével. Az adófizetőket a vadszám nagysága alapján 7 csoportba osztottuk. A nulla, az 1—5, a 6—10, a 11—50, az 51—100, a 101—200 és a 201-nél nagyobb vadszámmal rendelkezőket külön összegeztük. Ezzel a csoportosítással nem kívántuk a cívis társadalom struktúráját sugallni. Kizárólag az volt a célunk, hogy az egyes csoportokon belüli számok és százalékos arányok segítségével árnyaltabban érzékeltessük a lakosság tömegeinek teherbíró képességében végbement változásokat. Az külön haszon lesz, ha