Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Három katonai összeírás a Rákóczi-szabadságharcról
tallér 0 1—2 3—5 6—9 /0—27 28—52 adózók száma 7 120 640 336 129 26 Az adózástól mentesült 7 fő mindegyike a város szolgálatában állt, nem feltétlenül nincstelenek. Az 1—2 tallérral adózók viszont nincstelenek, kik csak személyük után adóztak. A 3—5 tallér adó összege valamilyen ingatlan birtokot, mindenekelőtt házat feltételez. 20 A hat tallérnál nagyobb öszszeggel adózók kerttel, szőlővel, szántóval rendelkeztek. Ezek száma: 491. Közülük 341 hat vagy annál nagyobb vadszám után is adózott, tehát az ingatlanok mellett az átlagosnál nagyobb ingó vagyona is volt. A különféle címen adómentességgel rendelkezőkkei együtt tehát valamivel több mint félezer olyan gazda lehetett Kecskeméten, akik valószínűleg alkalmaztak egy vagy több cselédet. 21 Amennyiben feltételezzük, hogy az egyes gazdáknál átlagosan három cseléd volt, számukat a városban legfeljebb 1500-ra tehetjük. 22 Tehát Kecskeméten 1704-ben a rendelkezésünkre álló, teljesnek látszó összeírások és a vagyonbecslések alapján a lakosság létszáma 10 000 fő körül lehetett. Hornyik János egyébként a XVIII. század végére vonatkozóan is becslésekre hagyatkozik, pedig 1787-ből maradt fenn gondos és teljes összeírás. 23 E szerint a város lakóinak száma 21 237 fő. 24 Ez a lélekszám tehát alig nagyobb, mint amit Hornyik száz évvel korábbi időre feltételezett! Figyelembe véve a magyarországi lakosság XVIII. századi gyarapodásának ütemét, az alföldi városok lélekszámát, fenntartások nélkül elfogadhatjuk az elemzésünk során nyert számot. 25 így a szabadságharc idején a katonai 20 A házak száma 800-ná) feltétlenül nagyobb volt. Lásd az 1704. február 22-i összeírás elemzését 21. old így a 3—5 tallért fizetők legalább felének volt háza. 21 A 6 tallérnál kisebb összeget fizetők között van 12 olyan gazda is, aki ötnél nagyobb vadszámmal rendelkezett. 22 Kicsi a valószínűsége annak, hogy átlagosan 3 cselédnél többet alkalmaztak volna. Sem az ingó, sem az ingatlan adóalap nem tette ezt valószínűvé. Sajnos e téren sem tehetünk összehasonlítást más cívis városokkal, mivel nincsenek sem megfelelő források, sem feldolgozások. A szolgák számára a katonai összeírások alapján is következtethetünk. Lásd 25—27. oldalt. 23 Elegyes iratok 1785—1788. Minden Házakat és Famíliákat egyben foglaló tábla 1787 Esztendőről. 47. old 24 A történeti statisztika forrásai 8/b táblájáról is lemaradt ez az adat. Lásd 388—89. 25 Az 1715—1720. évi országos összeírás bár nem a lélekszámot, hanem a háztartást veszi alapul, alkalmas arra, hogy bizonyos összehasonlítást tegyünk az egyes városok között. Ezren felüli háztartással csak Buda és Debrecen szerepel. Kecskemét az 500—1000-ig terjedő háztartással rendelkezők között van. EPERJESSY, 1971. 33. Érdemes felidézni a XVIII. századi országos fejlődés ütemét. Acsádi számításai szerint a lakosság száma így alakult:
