Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Kecskemét város Tanácsa a XV—XIX. században

Kecskemét város Tanácsa — mai ismereteink szerint — két különböző nagyságú és hatáskörű testületet foglalt magába. A tulajdonképpeni Tanács tagjai voltak az „esküdt polgárok", másként „esküdt Tanácsbeli személyek". Létszámuk alakulását nem ismerjük, de már 1600-ban 39 „polgár"-t soroltak fel, azonban összes létszámuk ennél is magasabb volt.

65 1662-ben a számadáskönyv 60 esküdtet sorolt fel.

66 A testület vezetője volt a főbíró, és a város négy járásának megfelelően négy csoportból tevődött össze a Tanács. Az egyes csoportok vezetői voltak a „kis bírák", tehát a főbírón kívül a teljes létszám 64 fő volt, és a felsoroltak között szerepelt a nótárius is. Az egyes csoportok különböző nagyságúak voltak, ami valószínűleg magának a járásnak a nagyságával függött össze. Az első járásban 16-ot, a másodikban 13-at, a harmadikban 13-at és a negyedikben 17 esküdtet írtak össze. Létszámuk megállapítása azért jelent problémát, mert ilyen nagy testületnek nem minden tagja vett részt az egyes üléseken, illetve nem jegyezték fel valamennyi jelenlevő nevét.

67 1689-ben a számadáskönyv 55 esküdtet jegyzett fel és 4 kisbírót (4. sz. táblázat), de a szöveg végére beírták: „szám szörintt 72".

68 Az 1690—1699 közötti városkönyvben évenként átlagban 42 fő részvételét jegyezték fel.

69 1705-ben ismét összeírták a „jurassor" — okat, ekkor 29 katolikus és 24 református tanácsnok nevét jegyezték fel, tehát valószínűleg a háborús helyzetben nem egészítették ki rendszeresen a létszámukat.

70 A Tanács legfontosabb feladata a bíráskodás volt, de egyes tagjai esetenként külön megbízatásokat is kaptak, pl. 1661-ben egy osztályos egyességnél tanúskodott két esküdt polgár. Mindig a tanácstagok közül került ki a „substitutus főbíró" ugyanis a főbíró eltávozásakor valamelyik esküdtet bízta meg a helyettesítéssel, de minden alkalommal másikat. Külön bizottságokat is alakítottak a Tanács tagjaiból, például a rendkívüli adók beszedésére. Valószínűleg már ekkor is megbízták némelyiküket bizonyos szakfeladatok állandó jellegű ellátásával, de erre nincs konkrét bizonyítékunk. A Tanács tagjai közé a városban lakó tekintélyesebb családfők kerültek be, és bizonyos erkölcsi követelményeket is támasztottak velük szemben, ha 65 HORNYIK i. m. II. köt. 93.1. Ekkor halálos ítéletet hozott a Tanács, miután a törököktől megkapta rá az engedélyt. tiö BKML Főbírói számadáskönyvek 1602. évi töredékes kötet. 67 BKML Jegyzőkönyv másolat szerint 1058-ban 15 főt (6.1.), 1659-ben ,,jurati cives Aegopolienses" elnevezéssel 10 személyt (11.1.), 1662-ben 19-et (43.1.), 1663-ban a népgyűlésen 24-et soroltak fel. 68 BKML Főbírói számadáskönyvek 1688/89. évi kötet. 69 BKML Városkönyv 1690—1699. évi kötet szerint 1090-ben 29, 1691-ben 51, 1694-ben 41, 1695-ben 42, 1696-ban 36, 1097-ben 38,1698-ban 33 név szerepelt, de néhány év feljegyzései töredékesek. 70 BKML IV. 1525. a) Régi oklevelek 9. köt.