Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén
den is, viszont a cigányoknál csak a nevek egy hatoda tartozott a foglalkozás-megjelölések közé. Kecskeméten és Szegeden egyaránt igen kedveltek voltak még a helynevek is, melyek a névállománynak közel negyedrészét foglalták magukban. A kóbor-nomád életmódot folytató cigányoknál még két évszázad múlva, a XVIII. század közepe után is a nevek egyharmada tartozott a helynevek kategóriájába. Már jóval kevésbé voltak népszerűek a keresztnévből képzett vezetéknevek, melyek Kecskeméten a névanyag egynyolcadát, Szegeden egyhatodát, s ezzel megegyezően a cigányoknál is közel egyhatodát foglalták magukban. Hasonlóan alakult a tulaj donságnevek százalékos arányszáma is : Kecskeméten egynyolcad, Szegeden egyhatod, a cigányoknál azonban tizedrésze tartozott a nevek e csoportjába. A vezetéknevek tizedrészét Kecskeméten és a cigányoknál a köznévből kialakuló névtípusok képezték, míg Szegeden mindössze tizenheted részét tették ki a névállománynak. Az idegen eredetű, bizonytalan olvasatú és ismeretlen nevek aránya Kecskeméten és Szegeden közel állt egymáshoz (átlagosan 7,1 és 6%), ám a cigányoknál éppen a kétszeresét tették ki, közel 13%-ot. 69 Keresztnevek, névdivat Nemcsak a vezetéknevek tarthatnak számot az érdeklődésre, hanem a keresztnevek is, melyek hűen tükrözik a korabeli névdivatot, rávilágítanak a névadási szokásokra, egyes utónevek népszerűségére, mások hiányára stb. Érdekes, hogy a ma divatos utónevek közül egyáltalán nem szerepelnek a következők: Árpád, Béla, Géza, Gyula, Illés, József, Lajos, Sándor stb. Két esetben a testvérek teljesen egyforma nevet kaptak: Török János nős, János (!), a testvére, nőtlen; Török Gáspár nős, Bálind, a fia, Miklós, a fia, másik (diger) Miklós, a fia. Az első eset netalán még lehet elírás — bár erre nincs bizonyíték —, azonban a második névnél ez teljesen kizárt, hiszen a török írnok az esetleges félreértések elkerülése végett a második Miklós nevű fiú heve elé odaírta a diger (másik) megkülönböztető szócskát. Néha a vezeték- és keresztnév csaknem teljesen megyezett, illetőleg egyazon utónévből képezték őket: Péter Pétre, Péter Petör, György György stb. Máskor egyes utónevek vezeték- és keresztnév formában teljes vagy becenév alakban mint párhuzamos nevek fordulnak elő : Bence — Benedek ; Péter — Petör —Pető — Petri —Pétre; Boldizsár — Boldis —Boda —Bódizsár; Demeter — Dimitri — Dimitre — Demetör ; Bertalan — Bertók ; Dienes — Dienös — Dénös — Gyenös — Gyenes ; Barbél — Berber — Borbéli ; 69 BÁRCZI G., 1956. 155.
